Seite 19 [19]
BEVEZETÉS
son
tikai megközelítésére teszek javaslatot." Későbbi, korpuszalapú, majd korpusz¬
vezérelt, elsősorban kvantitatív módszert alkalmazó tanulmányaimban a
kognitív szemantika és a pragmatikai szemléletmód együttes érvényesítésével
az idézés összetevőit vizsgálom."
Az idézéshez kapcsolódó eddigi kutatások áttekintése megkívánja azt is, hogy
reflektáljak azokra a vizsgálatokra, amelyek az idézés témakörével tartanak fenn
kapcsolatot. Az evidencialitáshoz köthető szemantikai kategóriákkal kapcsolat¬
ban, ide értve az idézést (kvotatív evidenciát) Aikhenvald például — hasonlóan
a szakirodalmi áttekintés elején elmondottakhoz -— azon tényezőre hívja fel a
figyelmet, hogy ezek a világ nyelveiben különféle módokon különülhetnek el.?
A magyar szakirodalomban ezt alapul véve Szeverényi Sándor, Sipőcz Katalin
és Kubitsch Rebeka? elsősorban a rokon nyelvekre vonatkozó vizsgálataikban
arra mutatnak rá, hogy az idézés, illetve annak grammatikai jelölése, kifejező¬
eszközei és végső soron az idézés kifejeződésére alkalmas szerkezetek közötti
választás azzal hozható kapcsolatba, hogy az adott nyelvben az információforrás
kifejeződése miként zajlik, az idézés során működésbe lépő megnyilatkozás
közvetítése miként történhet meg. Ekképp annak csupán első kézből történő
visszaadása azt eredményezi, hogy az adott nyelvben az egyenes idézés domi¬
50 Csontos Nóra: Az idézés kognitív szemantikai megközelítése. Az idéző rész szerepe és viszonya az
idézettel, in Tolcsvai Nagy Gábor — Tátrai Szilárd (szerk.): Konstrukció és jelentés. Tanulmányok
a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására, Budapest, ELTE, 2012, 195-—210; uő: Az idézés
mint újrakonstruálás. Az idéző tevékenység az egyenes idézésben, Jelentés és Nyelvhasználat,
3. evf., 2016, 1-19, http://www.jeny.szte.hu/jeny-2016-csontosn (Letöltes: 2022. december 1.)
51 Lásd például Csontos Nóra: Az idézés mint adaptív tevékenység. Idézés a tudományos diskur¬
zusban, Jel-Kép, 7. évf., 2018/4, 51-61, http://communicatio.hu/jelkep/2018/4/JelKep_2018_4_
Csontos Nora.pdf (Letöltés: 2022. december 1.); uö: Kontextualizäciö, konstruäläs, idezes,
Az idéző adaptív tevékenysége a mond-dal alkotott idézésekben, in Laczkó Krisztina — Tátrai
Szilárd (szerk.): Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság, Budapest, ELTE Eötvös József
Collegium, 2019, 113-135; uö: Zitation als Adaption, in Lőrincz, Csongor — Görbe, Tamás —
Haläsz, Hajnalka (Hrsg.): Berliner Beiträge zur Hungarologie 20, Berlin, Humboldt Universitat,
2019, 136-147; uö: Az idézés működése az egyetemi tankönyvekben, in Ludányi Zsófia — Jánk
Istvan — Domonkosi Agnes (szerk.): A nyelv perspektívája az oktatásban, Eger, Líceum, 2020,
209-224; uö: Figyelemiränyitäs a mondäs konstruäläsaban. A mutatö nevmäsi elem jelenlete
és szerepe az idézésben, in Laczkó Krisztina — Tátrai Szilárd (szerk.): Tanulmanyok a deixisröl,
ELTE, Eötvös József Collegium, 2022, 141-164; Csontos Nóra — Dér Csilla Ilona — Furkó Péter:
Idézés — önidézés — één-idézés, Magyar Nyelvőr, 143. évf., 2019/4, 481—494.
Aikhenvald, Alexandra Yurievna: Evidentiality, Oxford, Oxford University Press, 2004, 63—64.
Lásd például Szeverényi Sándor — Sipőcz Katalin: Szibériai uráli nyelvek idéző szerkezetei, in É.
Kiss Katalin — Hegedűs Attila — Pintér Lilla (szerk.): Nyelvelmélet és kontaktológia 4., Budapest,
PPKE, 2019, 127-146; Szeverényi Sandor: Az evidencialitas kulturális magyarázatának lehetséges
történeti vonatkozásai az északi szamojéd nyelvekben, Folia Uralica Debreceniensia 27, 2020,
283-306; Kubitsch Rebeka: Az evidencialitás és az első személy kapcsolata az udmurt nyelvben,
Nyelvtudományi Közlemények 115, 2019, 85—108; uő: Evidencialitás az udmurt nyelvben, Böl¬
csészdoktori értekezés, Szeged, SZTE, 2022, 82—88, 166—173.
u
DS
u
0
+ 17 »