Page 18 [18]
OCR
BEVEZETÉS A pragmatikai szemléletmód térnyerése — Bahtyint és a narratológiai kutatásokat is felhasználva — az idézés vizsgálataiban leginkább ott mutatkozik meg, hogy az elsősorban elméleti munkákban az idézés működésére helyeződik a figyelem. Ez egyfelől abban látható, hogy — a bahtyini hagyományt követve — a vizsgálatok nemcsak az idézetre, hanem az azt hozzáférhetővé tevő, eltérő fokú nyelvi kifejtettséggel jellemezhető idéző részre is kiterjednek. Ekképp - a terminológiában is megmutatkozó változást hangsúlyozva — az idézés, és nem csupán az idézet válik a vizsgálat tárgyává. Másfelől az idézés működésére történő fókuszálás abban mutatkozik meg, hogy a konvencionalizált idézési módok a nézőpont, illetve a nézőpontfajták alkalmazásával válnak megállapíthatóvá. Az egyenes, a függő és a szabad függő idézésnek a nézőpontfajták szerinti vizsgálatához elsősorban Sanders és Spooren tanulmánya szolgáltat alapot." E munkában nem csupán a nézőpontfajták elkülönítése (referenciális központ, a tudatosság szubjektuma, semleges kiindulópont") történik meg, hanem az ún. kontextusfüggő kiindulópontokkal kapcsolatban (referenciális központ és a tudatosság szubjektuma) arra is történik reflexió, hogy ezeket az aktuális megnyilatkozó átadhatja más beszélőnek is. A tanulmány így az idézés működésére is alkalmazható, a fentebb említett, a jelen munka egyik alapjává váló berspektivizáció" fogalmát is bevezeti. Tátrai Szilárddal írt közös tanulmányainkban" az idézést az intertextualitás és a perspektivizáció tipikus lehetőségeként értelmezzük, és az egyenes, a függő és a szabad függő idézés pragmatikai jellemzését funkcionális kognitív keretben végezzük el. Az idézési módok jellemzőit egyfelől a nézőpont szerveződésének, másfelől a pragmatikai és a metapragmatikai tudatosságnak a problémájához kötve mutatjuk be a magyar írásbeliség alakulástörténetében. Ezt az irányt követi Tátrai 2011-es munkájának az idézéssel foglalkozó alfejezete is." Szintén a fentiekben röviden összegzett pragmatikai szemléletmód, illetve az idézéseknek a nézőpontfajták szerinti elkülönítése és vizsgálata adja az alapját az idézéssel foglalkozó tanulmányaimnak. 2012-es és 2016-os munkáimban a pragmatikai szemléletmóddal szintetizáló kognitív szemantikát felhasználva az idézés újrakonstruálásként történő értelmezésére és elsősorban az idézés kognitív szeman45 Sanders—Spooren: Perspective, subjectivity, 1997. E nézőpontfajták részletes ismertetését lásd A kognitív nyelvészet áttekintése fejezetben. Sanders-Spooren: Perspective, subjectivity, 1997, 86-95. 18 Csontos-Tátrai: Az idézés pragmatikai megközelítése, 2008, 59-119; Tátrai, Szilárd — Csontos, Nóra: Perspectivization and modes of guoting in hungarian, Acta Linguistica Hungarica, 56. évf., 2010/4, 441-468. 19 Tátrai: Bevezetés a pragmatikába, 2011, 153-170. 46 47 +16 +
