személyhez köthető megnyilatkozás visszaadására. Az egyenes és a függő be¬
szédet párhuzamba állítva arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg az egyenes
idézés a szó tekintélyelvű felfogásának ad teret, ebből következve a , szerzői
hang" a háttérbe szorul, a függő idézés teret enged a szerző, azaz az aktuális
megnyilatkozó megértő és értelmezői pozíciójának az érvényesülésére. E két
idézési mód (sablon) kialakulása véleménye szerint a , tekintélyelvű dogmatiz¬
mustól" a , racionalista világszemléletig" tart.? Ezek mellett működésbe léphet
egy olyan idézési lehetőség is, amely , finomabb és hajlékonyabb módszereket
dolgoz ki arra, hogy a szerzői replika és akommentár behatolhasson az idegen
beszéd szövetébe". Ezen eljárásmód hozza létre a szabad függő beszédet.??
Bahtyin végezetül arra mutat rá, hogy ezek a sablonok különböző nyelvekben
eltérő modifikációkat hozhatnak létre. Az orosz és a francia nyelv összehasonlí¬
tását elvégezve — hasonlóan a szakirodalmi áttekintés elején írtakhoz — azt
hangsúlyozza, hogy nem minden nyelvben alakul ki minden idézési lehetőség,
illetve azoknak modifikációi. Valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy az idé¬
zési módok alatt a szintaktikai sajátosságokat tekintve nem ugyanazt értjük.
Bizonyos nyelvekben ugyanis az idézési módok szintaktikailag is határozottan
elkülönülnek, míg más nyelvekben ilyenfajta grammatikalizálódás nem figyel¬
hető meg, az idézés érvényre jutását más sajátosságok határozzák meg, lehető¬
séget adva az idézési módok közötti átmeneti sávok létrejövetelére is.?"
A narratológia már a nyelvtudományban bekövetkező szemléletváltás előtt az
idézés csoportosítását — inkább kimondva, mint kimondatlanul — a nézőpont
működésének bevonásával végzi el." E munkák közül érdemes Genette 1972-es
munkájából a már fentebb emlitett discours narrativise / raconte esetet külön
kiemelni, mivel ez az idézési lehetőség — bár az eddigi, a magyar nyelvű idézé¬
33 Vö. uo., 285—286.
34 Uo., 286.
% Az idézés alakulástörténeti vizsgálata során ugyanezen tendenciákat mutattuk ki a magyar
írásbeliségben. Vö. Csontos-Tátrai: Az idézés pragmatikai megközelítése, 2008.
% V6. Bahtyin: À beszéd és a valésäg, 1986, 290-313.
37 Läsd Genette: Discours du récit, 1972, 66-267; Hamburger, Käte: The Logic of Literature, transl.
by Rose, Marilynn J., Bloomington, Indiana University Press, 1973; Chatman, Seymour: Story
and discourse. Narrative structure in fiction and film, Ithaca—London, Cornell University Press,
1978; Cohn, Dorrit: Transparent minds. Narrative modes for presenting conciousness in fiction,
Princeton NJ, Princeton University Press, 1978; Stanzel, Franz K.: A theory of narrative, Camb¬
ridge, Cambridge University Press, 1984, magyarul Stanzel, Franz Karl: Az elbeszélés elmélete,
ford. Bata Janos, Tanulmdnyok, 18. évf., 1988/21, 21-26; Cohan, Steven — Shires, Linda M.: Telling
stories. A theoretical analysis of narrative fiction, New York — London, Routledge, 1988; Short,
Michael: Understanding texts: point of view, in Brown, Gillian - Malmkjaer, Kirsten — Pollitt,
Alastair - Williams, John (eds.): Language and understanding, Oxford, Oxford University Press,
1994, 170-190; Holler, Anke: Alles eine Frage der Perspektive - Zur sogenannten erlebten Rede
im narrativen Text, ZGL, vol. 47, 2019/1, 28-69.