Page 101 [101]
OCR
ELBESZÉLÉS VAGY DRÁMA? A KÉRDÉS FELVETÉSE mint meglepő — felszólítását, hogy ,ne nézzük haláltusának e pompás, egészséges, alig sérült test küzdelmét", inkább ,a hirtelen váltásra" figyeljünk, amikor még ,az előző állapot nyomai is világosan érzékelhetők". Goethe olvasatában az az originális, hogy számára a fordulat önmagában is — narratív referenciáktól mintegy függetlenül is — kielégítő tárgya a festett vagy faragott műnek. Szinte blaszfémiának tűnhet a hasonlat, amellyel Goethe a Laokoón és fiai haláltusáját ábrázoló magasztos mű pathoszának forrását igyekszik jellemezni. Olyan ez, mondja, mint amikor játék közben egy ,életerőtől, örömtől duzzadó [...] pajkos fiúgyermeket" társa váratlanul eltalál egy kővel: a sokk, amelyet egyszerre látunk , fizikailag és lelkileg" is megnyilvánulni rajta, feltétlen együttérzést (pathosz) vált ki belőlünk. Szemtanúként olyan éles fordulatot élünk át — teszi hozzá, egészen a tapasztalat arisztotelészi definíciója szellemében!95 —, amelyről , tapasztalat híján fogalmunk sem lehet". Az esemény attól drámai, hogy nyílttá teszi a folytatást, amelyet váratlanságával megszakít. Az ilyenfajta történéseknél , nagyszerűbbet keresve sem találhat magának a képzőművész" 96, teszi hozzá Goethe, és ad más tematikus tippet is197. A döntő itt az, hogy a sikeres mű olyan helyzetet állít elő, amelyre sem a drámai hős, sem a néző nincs előzetesen felkészülve, ennélfogva az megtörténik velük, illetve kényszerhelyzetbe (döntési kényszerbe) hozza őket. , Engedtessék meg nekem egy megjegyzés, amely fontossággal bír a képzőművészet egészére: a legmagasabb rendű patetikus kifejezés, amit megjeleníthet, egy állapotnak egy másikba való átmenete fölött lebeg" 198 — fogalmaz Goethe kissé ködösen, de a szövegösszefüggésből mégis kihüvelyezhető, hogy mire gondol. Az ábrázolt pillanat , paroxizmusa" 199 elektromos kisüléshez hasonlít ugyan, de nem pontszerű tagolatlanság. Egyrészt azért, mert különböző ábrázolt állapotok — ok és okozat, előzmény és következmény — között közvetít, másrészt ezt az átmenetet /Übergang] a nézőnek kell realizálnia, azaz a drámai szükségszerűség saját esztétikai tapasztalatává formálnia. A Laokoón esetében , oly összképe áll elő küzdésnek és menekvésnek, cselekvésnek és elszenvedésnek / Wirken und Leiden], erőfeszítésnek és magaelengedésnek, mi tán semmi más módon nem volna lehetséges" (az én kiemelésem — R. A.) 110 A dráma ,egy nagy emberi természet küzdését és szenvedését" (das Streben und Leiden einer grossen Natur”)!!! egymásnak feszülő erők dinamikus, nem nyugvó 105 Vo. BarscHMANN 1995 106 GoETHE 1981, 201. 107 , Hasonlóképp igen patetikus szobor tárgya lehetne a réten vidáman lépdelő Eurüdiké, frissen szerzett virágcsokrával, abban a percben, amint a kígyóra hág és az sarkába mar, feltéve hogy a művész e kétféle állapotot — a vidám andalgást és a fájdalmas megtorpanást — nem pusztán a virág elejtésével jelezné, hanem a test minden tagjának helyzetével és a ruha redőinek hullámzásával is." GOETHE 1981, 201. 108 A fordítást (GOETHE 1981, 200.) kismértékben módosítottam: Goethe: , Über Laokoon", in: Johann Wolfgang von Goethe, Sämtliche Werke, Artemis Verlag, Zürich, 1977. Band 13., Schriften zur Kunst, S. 169. 109 GoETHE 1981, 202. 110 GoETHE 1981, 200. Goethe: „Über Laokoon”, 168.: a fordítást itt is módosítottam. 111 GoETHE 1981, 200. Vö. Goethe: „Über Laokoon”, in: Johann Wolfgang von Goethe, Sämtliche Werke, Artemis Verlag, Zürich, 1977. Band 13., Scbriften zur Kunst, S. 169. A fordítást némiképp módosítottam — R. A. 99
