Page 101 [101]
ELBESZÉLÉS VAGY DRÁMA? A KÉRDÉS FELVETÉSE
mint meglepő — felszólítását, hogy ,ne nézzük haláltusának e pompás, egészséges,
alig sérült test küzdelmét", inkább ,a hirtelen váltásra" figyeljünk, amikor még ,az
előző állapot nyomai is világosan érzékelhetők". Goethe olvasatában az az originális,
hogy számára a fordulat önmagában is — narratív referenciáktól mintegy függetlenül
is — kielégítő tárgya a festett vagy faragott műnek. Szinte blaszfémiának tűnhet a
hasonlat, amellyel Goethe a Laokoón és fiai haláltusáját ábrázoló magasztos mű pat¬
hoszának forrását igyekszik jellemezni. Olyan ez, mondja, mint amikor játék közben
egy ,életerőtől, örömtől duzzadó [...] pajkos fiúgyermeket" társa váratlanul eltalál
egy kővel: a sokk, amelyet egyszerre látunk , fizikailag és lelkileg" is megnyilvánulni
rajta, feltétlen együttérzést (pathosz) vált ki belőlünk. Szemtanúként olyan éles for¬
dulatot élünk át — teszi hozzá, egészen a tapasztalat arisztotelészi definíciója szellemé¬
ben!95 —, amelyről , tapasztalat híján fogalmunk sem lehet". Az esemény attól drá¬
mai, hogy nyílttá teszi a folytatást, amelyet váratlanságával megszakít. Az ilyenfajta
történéseknél , nagyszerűbbet keresve sem találhat magának a képzőművész" 96, teszi
hozzá Goethe, és ad más tematikus tippet is197.
A döntő itt az, hogy a sikeres mű olyan helyzetet állít elő, amelyre sem a drámai hős,
sem a néző nincs előzetesen felkészülve, ennélfogva az megtörténik velük, illetve kény¬
szerhelyzetbe (döntési kényszerbe) hozza őket. , Engedtessék meg nekem egy megjegy¬
zés, amely fontossággal bír a képzőművészet egészére: a legmagasabb rendű patetikus
kifejezés, amit megjeleníthet, egy állapotnak egy másikba való átmenete fölött lebeg" 198
— fogalmaz Goethe kissé ködösen, de a szövegösszefüggésből mégis kihüvelyezhető,
hogy mire gondol. Az ábrázolt pillanat , paroxizmusa" 199 elektromos kisüléshez hason¬
lít ugyan, de nem pontszerű tagolatlanság. Egyrészt azért, mert különböző ábrázolt
állapotok — ok és okozat, előzmény és következmény — között közvetít, másrészt ezt
az átmenetet /Übergang] a nézőnek kell realizálnia, azaz a drámai szükségszerűség saját
esztétikai tapasztalatává formálnia. A Laokoón esetében , oly összképe áll elő küzdésnek
és menekvésnek, cselekvésnek és elszenvedésnek / Wirken und Leiden], erőfeszítésnek és
magaelengedésnek, mi tán semmi más módon nem volna lehetséges" (az én kiemelésem
— R. A.) 110 A dráma ,egy nagy emberi természet küzdését és szenvedését" (das Streben
und Leiden einer grossen Natur”)!!! egymásnak feszülő erők dinamikus, nem nyugvó
105 Vo. BarscHMANN 1995
106 GoETHE 1981, 201.
107 , Hasonlóképp igen patetikus szobor tárgya lehetne a réten vidáman lépdelő Eurüdiké, frissen szerzett virágcsok¬
rával, abban a percben, amint a kígyóra hág és az sarkába mar, feltéve hogy a művész e kétféle állapotot — a vidám
andalgást és a fájdalmas megtorpanást — nem pusztán a virág elejtésével jelezné, hanem a test minden tagjának
helyzetével és a ruha redőinek hullámzásával is." GOETHE 1981, 201.
108 A fordítást (GOETHE 1981, 200.) kismértékben módosítottam: Goethe: , Über Laokoon", in: Johann Wolfgang
von Goethe, Sämtliche Werke, Artemis Verlag, Zürich, 1977. Band 13., Schriften zur Kunst, S. 169.
109 GoETHE 1981, 202.
110 GoETHE 1981, 200. Goethe: „Über Laokoon”, 168.: a fordítást itt is módosítottam.
111 GoETHE 1981, 200. Vö. Goethe: „Über Laokoon”, in: Johann Wolfgang von Goethe, Sämtliche Werke, Artemis
Verlag, Zürich, 1977. Band 13., Scbriften zur Kunst, S. 169. A fordítást némiképp módosítottam — R. A.
99