De miért van szüksége Warburgnak e sok margináliára? , Ennek az oldalpillantás¬
nak csak arra kell felhívnia a figyelmet, hogy a két városházi festményen [a Civilis
összeesküvéséről! 17, illetve a Brinio pajzsra emeléséről van szó — R. A.] Tacitus tárgyilagos
beszámolójának tükrében egy mélyen népi gyökerű akarat, egy ősi germán működés¬
méd [,,die Funktion des volkshaften Willens, [...] eines germanischen Urgebrauchs”)
él tovább, amely az uralkodóval szembeni viselkedésben az imperator-kultusz polaris
ellentétét testesíti meg, akinek dicsőségét az akaratának abszolút módon alávetettek
jelenitik meg!!8. De a romanizmusböl épp az emberi erőnek ez az apoteózisa hatol
be Hollandia hivatalos művészi stílusába, és követeli ki a maga ünneplését a palota
falain 119 Csak utélag, ebbôl az összegzésből tudunk visszakövetkeztetni arra, hogy
Warburg — látszólag minden összefüggés nélkül — miért fűz bonyolult okfejtésébe
[9) két olyan evangéliumi hivatkozást is Jézus nyilvános tevékenységeire [az ,enged¬
jetek a hozzäm a kisdedeket” felhiväsät, Mk 10.13-15, illetve a betegek meggyögyitä¬
sát, Mt 4.24), amelyek mind a közösség vezetőjének az övéivel való cselekvő commu¬
nio-ját példázzák. Az összefüggést Rembrandt Civilisének bensőséges misztériumával
egyrészt
[10) Leonardo szintén mester és tanítványai közösségét tematizáló Utolsó vacsorájá¬
nak [1.26] ideidézése teremti meg, amely — a New York-i vöröskréta-parafrázis [1.27]
közvetítésével — egyben a Civilis-kép asztaltársaság-kompozíciójának kulcsaként is szol¬
gál, másrészt
(11) a Szdzforintos lap& [1.28], amelynek varäzsos chiaroscuröja ügyszinten a lelki
vezető és az egyszerű nép bensőséges összetartozásának kölcsönöz lefegyverző vizuális
egységet.
(12) De Warburg — szimbolikus síkon — egy még rejtettebb összefüggésre is rámu¬
tat: Rembrandt azzal, hogy asztaltársasága kompozícióját Leonardo híres Cenacolójával
asszociálja, az eucharisztia — a közösség üdvéért vállalt egyéni önfeláldozás — szimbó¬
lumának átvitt értelmét is rávetíti Claudius Civilis és társai bensőséges közösségére!29.
Végtére is a maguk , elkeseredett, férfias komolyságával" [,bittere mannhafte Ernsthaf¬
tigkeit"] ők is erre — a hazáért való önfeláldozás ügyére — esküsznek fel.
(13) Így vegyülhet össze a Claudius Civilis összeesküvésén a kardok keresztbe raká¬
sának — mint Tacitus írja, , barbár szokás szerinti”121 — harcias szertartása a spirituális
117 Warburg beilleszti illusztrációi közé a német Jürgen Ovens Govaert Flinck vázlatait alapul vevő — és ma is a Remb¬
randt-eredeti helyén található festményének [1.24] felesége, a kortárs művész Mary Hertz Warburg által felskiccelt
kompozíciós vázlatát [1.25] is. Hadjinicolau megjegyzi, hogy az előadás céljából készült kontúrrajz monokrómiája
is jól mutatja Warburg alapvetően motivikus érdeklődését. Ld. HADJINICOLAU 2018, 16.
118 Tacitus, Hist. IV. 14. magyarul: Tacitus: , Korunk története" [ford. Borzsák István), in: Tacitus Összes Művei,
Euröpa, Budapest, 1980, I. 293-294.
119 WARBURG 1926/2012, 91.
120 A Mnemosyne-atlas valamivel később összeállított 72. sz. táblájának mottójában Warburg szó szerint is. WARBURG
1926/2012, 89.
121 Tacırus, Hist. II. 14. m.kiadás, 151.