Oldal 56 [56]
A MŰVÉSZETTÖRTÉNET , ÚJ TÁRGYILAGOSSÁGA?
,a monumentális stílusért Európa északi fertályán vívott tragikus harc" folyamatába
illeszkedik. Shakespeare-hez mérhető felelős értelmiségiként — szenvedélyes, de aggá¬
lyoskodó, szorongásokkal teli, mégis eltökélt individuumként — ábrázolja, aki minden
idegszálával a nagy tragikus hagyomány visszanyerésére, illetve újraelsajátítására törek¬
szik. Gombrich érzékenyen figyel fel arra, hogy Warburg Rembrandtot mintegy a saját
szellemi törekvéseihez igyekszik hasonítani!91: ábrázolásában a festő — akárcsak ő maga
— nem a vértelen , klasszikus műveltség" udvarias tiszteletétől vezettetve, hanem a jelen
emberét feszítő tragikus dilemmák, illetve a közösségi-nemzeti sorskérdések szorongató
aktualitásai okán, lelkiismereti okokból fordul a múlt súlyos örökségéhez. Alighanem az
1926-os hamburgi előadás korábban érintett aktuális politikai-kortörténeti kontextusa
— a weimari köztársaság válsága, a legrosszabb ösztönökre játszó rasszista propaganda
és nem mellékesen a népi-nacionalista Rembrandt-kultusz fokozódása — magyarázza,
hogy Warburg érvelése egyenesen annak a tendenciózus tételnek a bizonyítására fut
ki, hogy a „drämai formäläs” („dramatische Gestaltung”)!02 miatt Rembrandt müvei
alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy „erkölcsi normákat felmutató kultuszképként
allitsäk öket”!03 a korabeli nyilvänossäg ele. Warburg olyan intenzitással fókuszál erre a
nyilvános-politikai aspektusra, ami nemcsak a müvek kivälasztäsät! indokolja, hanem
a rembrandti formák közelebbi esztétikai vizsgálatának zárójelbe tételére is magyaráza¬
tot kínál.
101 Vö. GoMBRICH 1981, 307. &s SCHOELL-GLAss 1998, 203-204.
102 WARBURG 1926/2012, 98.
103 WARBURG 1926/2012, 99.
104 Az előadás illusztrációi között szerepelt még a Civilishez készült, a kompozíció eredeti állapotát tükröző tollrajz,
a Százforintos lap és a Leonardo Utolsó vacsorájának másolata után skiccelt híres vöröskréta-rajz reprodukciója is,
de az írott szövegben ezekre sem történik utalás. WARBURG 1926/2012, 88-89. A Civilis-szekciöhoz tartozé lista
késébb a Mnemosyne-atlasz Rembrandt-täbläinak alapjäul szolgält, Warburg utöbb az 1658-ra datält Philemon és
Baucis vendégül látja Jupitert és Merkúrt c. olajképpel is kiegészítette. Vö. JOHNSON 2012, 177.
54