OCR
A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI A SZABVÁNYOK TÜKRÉBEN A kockázatokat csökkenteni szándékozó célkitűzés nem vezethet a más terület, így például a verseny torzításához. Nem okozhatja az alapvető európai értékek devalválódását, így lehetővé kell tenni, hogy azokat minden európai vállalkozás segítségül hívhassa a piacra lépéshez. Konklúzió 3. Amint az a fenti példákból is kitűnik, a szabványoknak az olyan meglévő tagállami szabályok esetében, mint például az ivóvíz minőségére vonatkozó vagy az épített környezetre vonatkozó joganyagnak is van harmonizáló hatása az által, hogy a szakmai eljárásokat, gyakorlatokat nemzetközi szabványokhoz kötve egységesíti. Azonban a mesterséges intelligencia esetében általános tagállami jogszabályok, például MI-kódexek nincsenek. Az európai jogalkotónak szabályozási szempontból hamarabb célt érhet az a törekvése, hogy egy európai uniós MI-kódexet hozzon létre és az ehhez kapcsolódó szabványokat is megalkossa, mivel — a kutatás jelenlegi állása szerint — nincs olyan tagállami meglévő szabályozás, amelyet le kellene törni. Ez lehetővé teszi, hogy létrejöhessen egy harmonizált európai környezet, amely átlátható és egységes, így növelve a bizalmat a technológia iránt. Konklúzió 4. Bár léteznek olyan szabványok, amelyek a mesterséges intelligenciára vonatkoznak, a szabványlistákból látható, hogy ezek között vannak olyanok, amelyek az egyes típusú mesterségesintelligencia-rendszerekre adnak ajánlásokat, például a gépi tanulás. Nem lesz elég egyetlen szabványt használni vagy általánosságban alkalmazni, mert ezek a területek túlságosan gyorsan változnak, új technológiák, új modellek kerülnek alkalmazásra, és még a szabványok sem tudnak lépést tartani a fejlődéssel. Az egyik megoldás, hogy absztrahált és kevésbé részletes szabványokat készítenek, amelyek puhák és nagyon felületesek lesznek. A részletes, leíró szabványt viszont gyakran utoléri és meghaladja a gyakorlat. Szükség lesz különböző speciális szabványokra, azokban pedig az absztrakció és a specifikáció megfelelő arányát kell megtalálni. Álláspontunk szerint azonban fontos lenne olyan szabványok nagyobb számú kidolgozása, amelyek pontos, például Python programkódokat vagy csomagokat tartalmaznak, amelyeket bizonyos céllal készült rendszerekbe be kellene építeni. Konklúzió 5. A szabványok mindig komoly társadalmi konzultációt követően kerülnek kialakításra, így megfelelnek annak a jogdogmatikai elvárásnak, hogy a szabályokat megfelelő együttműködés és konzultáció révén alakítsák ki. Konklúzió 6. A jelen tanulmány keretében rögzített megállapítások és konklúziók összevezethetők az új megközelítés elvével, a szabályozási módszer?" az 30 A Tanács 1985. május 7-i állásfoglalása a műszaki harmonizáció és a szabványok új megközelítésérél — https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/T XT/?uri=celex%3A 31985 Y0604%2801%29 (Letöltés: 2023. március 24.) s 139 "