Oldal 141 [141]
A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI A SZABVÁNYOK TÜKRÉBEN
A kockázatokat csökkenteni szándékozó célkitűzés nem vezethet a más terület,
így például a verseny torzításához. Nem okozhatja az alapvető európai értékek
devalválódását, így lehetővé kell tenni, hogy azokat minden európai vállalkozás
segítségül hívhassa a piacra lépéshez.
Konklúzió 3. Amint az a fenti példákból is kitűnik, a szabványoknak az olyan
meglévő tagállami szabályok esetében, mint például az ivóvíz minőségére vonat¬
kozó vagy az épített környezetre vonatkozó joganyagnak is van harmonizáló
hatása az által, hogy a szakmai eljárásokat, gyakorlatokat nemzetközi szabvá¬
nyokhoz kötve egységesíti. Azonban a mesterséges intelligencia esetében álta¬
lános tagállami jogszabályok, például MI-kódexek nincsenek. Az európai jogal¬
kotónak szabályozási szempontból hamarabb célt érhet az a törekvése, hogy egy
európai uniós MI-kódexet hozzon létre és az ehhez kapcsolódó szabványokat is
megalkossa, mivel — a kutatás jelenlegi állása szerint — nincs olyan tagállami
meglévő szabályozás, amelyet le kellene törni. Ez lehetővé teszi, hogy létrejöhes¬
sen egy harmonizált európai környezet, amely átlátható és egységes, így növelve
a bizalmat a technológia iránt.
Konklúzió 4. Bár léteznek olyan szabványok, amelyek a mesterséges intelli¬
genciára vonatkoznak, a szabványlistákból látható, hogy ezek között vannak
olyanok, amelyek az egyes típusú mesterségesintelligencia-rendszerekre adnak
ajánlásokat, például a gépi tanulás. Nem lesz elég egyetlen szabványt használni
vagy általánosságban alkalmazni, mert ezek a területek túlságosan gyorsan
változnak, új technológiák, új modellek kerülnek alkalmazásra, és még a szab¬
ványok sem tudnak lépést tartani a fejlődéssel. Az egyik megoldás, hogy abszt¬
rahált és kevésbé részletes szabványokat készítenek, amelyek puhák és nagyon
felületesek lesznek. A részletes, leíró szabványt viszont gyakran utoléri és meg¬
haladja a gyakorlat. Szükség lesz különböző speciális szabványokra, azokban
pedig az absztrakció és a specifikáció megfelelő arányát kell megtalálni. Állás¬
pontunk szerint azonban fontos lenne olyan szabványok nagyobb számú kidol¬
gozása, amelyek pontos, például Python programkódokat vagy csomagokat
tartalmaznak, amelyeket bizonyos céllal készült rendszerekbe be kellene építeni.
Konklúzió 5. A szabványok mindig komoly társadalmi konzultációt követően
kerülnek kialakításra, így megfelelnek annak a jogdogmatikai elvárásnak, hogy
a szabályokat megfelelő együttműködés és konzultáció révén alakítsák ki.
Konklúzió 6. A jelen tanulmány keretében rögzített megállapítások és konk¬
lúziók összevezethetők az új megközelítés elvével, a szabályozási módszer?" az
30 A Tanács 1985. május 7-i állásfoglalása a műszaki harmonizáció és a szabványok új megközelí¬
tésérél — https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/T XT/?uri=celex%3A 31985 Y0604%2801%29
(Letöltés: 2023. március 24.)
s 139 "