Seite 132 [132]
RIDEG GERGELY
amely tartalmazta a közös célokat, és irányt mutatott az együttes erőfeszítések¬
hez. A Európai Bizottság a témával foglalkozó magas szintű független szakértői
csoportot is létrehozott 2018-ban, amely etikai iránymutatást adott ki a megbíz¬
ható mesterséges intelligenciára vonatkozóan.
A munkacsoport rámutatott, hogy a megbízhatóság egyik szubsztanciája a
bizalom. Az emberekben a bizalom egy/az ismeretlen technológia iránt releváns,
tudományosan megalapozott és hasznos információk alapján, széles körű tájé¬
koztatás útján képes kialakulni. A paradoxon, amelyre Tóth András is rámutat,
az, hogy hogyan lehetne egy fogalmilag bizalmatlanságot ébresztő technológiá¬
val kapcsolatosan bizalomerősítő szabályozást kialakítani.?
A mostani írás összegző dokumentumként szolgál a folyamatban lévő kutatás
állásáról, amely eddig a szabványok természetét, a szabványok alkalmazását
bevezető jelleggel vizsgálta. A szabványok kidolgozása és különböző területeken
történő alkalmazása igen komplex folyamat, ennek az átfogó bemutatása meg¬
haladná a jelen tanulmány kereteit. Nem volt cél rámutatni a szabványok alkal¬
mazásának és használatának mindennapi problematikájára, a kutatás inkább
arra törekedett, hogy az MI-szabályozási kérdéseivel kontextusba helyezve a
szabványok esetleges pozitív hatásait rajzolja fel.
KUTATÁSI KÉRDÉSEK
A jelen tanulmányban és a folyamatban lévő kutatásban arra keresem a választ,
hogy a szabvány mennyiben lehet eszköze a mesterséges intelligencia arányos és
indokolt szabályozásának, az MI alkalmazás megfelelő korlátozásának. Képes
lehet a szabványok alkalmazása által a jogalkotó megfelelő mértékben porlasz¬
tani az MI-alkalmazások jelentette kockázatot?
KUTATÁSI MÓDSZER
A kutatási kérdésekre normatív vizsgálatok útján, rendszertani értelmezéssel
(interpretatio systematica) és kontextuális elemzéssel keressük a választ. Az
analízis használja továbbá az alkotmányos alapjogok szerinti értelmezést, csak¬
úgy, mint a jog mögötti etikai értékek szerinti értelmezést.
3 Tóth András: A mesterséges intelligencia szabályozásának paradoxonja és egyes jogi vonatkozá¬
sainak alapvető kérdései, Infokommunikaciö Es jog, 73. evf., 2019/2, 3-9.
* 130 +