Oldal 127 [127]
OCR
A BÍRÓI HIVATÁSSAL SZEMBENI ÁLLAMI ELVÁRÁSOK A FEGYELMI SZABÁLYOZÁS TÜKRÉBEN Polgári családból származom, apám ügyvéd volt. Jogi egyetemet végeztem Debrecenben, majd utána 1942 októberétől 1944. végéig munkaszolgálatot teljesítettem. A felszabadulás után 1945. februártól augusztusig Debrecenben voltam népügyész. Ezután 1947. januárig az Igazságügyminisztériumban működtem, majd innen a Büntető Törvényszék Deák-tanácsához kerültem, ahol 1948. júniusáig dolgoztam. 1948. nyarától 1949. áprilisáig amunkás-tanácsnál működtem mint törvényszéki tanácselnök. Ekkor kerültem a Néphadseregbe, ahol kineveztek a Katonai Törvényszék vezetőjének. Ebben a minőségben teljesítettem szolgálatot őrizetbevételemig. Mind családi környezetem, mind iskolai nevelésem folytán megszoktam a könynyelmű, polgári, korrupt életmódot, mely nálam mind a mai napig megmaradt. Ebből következett, hogy a felszabadulás után bírói működésem alatt sorozatosan követtem el sikkasztásokat és korrupciót azért, hogy erkölcstelen, korrupt, polgári életmódomat biztositani tudjam. Visszaéléseim elkövetésénél az sem számított nálam, hogy közbenjárásaim folytán fasiszta egyének, a nép demokrácia ellenségei menekülnek meg a törvény felelősségre vonása elől." A sikkasztásokkal kapcsolatban a következőket olvashatjuk a vallomásban: Beismerem, hogy mint a Katonai Törvényszék vezetője, tovább folytattam erkölcstelen, léha polgári életmódomat és ennek biztosítására — visszaélve amagasbeosztásomból eredő lehetőségekkel — folyamatosan követtem sikkasztásokat. [...] nagymértékben elősegítettem azt, hogy az általam vezetett Katonai Törvényszéken a fegyelem meglazuljon...? ÖSSZEGZÉS Az 1936. évi III. tc. és az 1954. évi II. törvény két politikai korszak egymástól jelentősen különböző terméke, a tanulmány ezek legfőbb eltéréseit, szemléleti és tartalmi különbségeit járta körül. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a bírói hivatásról, ezen belül a bírák felelősségre vonásáról rendelkező jogi normák 1945-ig főleg az igazságszolgáltatás tekintélyének megőrzésére, a jogszolgáltatás érdekeinek védelmére születtek. A fegyelmi eljárások törvényi rendje ezzel együtt garanciát biztosított az ügyek alapos kivizsgálására és az eljárás alá vont bíró jogainak védelmére is. Az 1945 és főleg az 1948 utáni uralomváltás ezzel szemben a szolgálati pragmatikát az igazságszolgáltatás területén is az igazságszolgáltatás személyzetének szelekciójához használta fel, és a fegyelmi eljárást is az új típusú , szocialista" bíróság egyik eszközének tekintette. 30 ÁBTL. 2.1. VII/19a(Sz-1611) Jávor Iván, 119. 31 ÁBTL. 2.1. VII/19a(Sz-1611) Jávor Iván, 129—131. s 125 +
