Oldal 127 [127]
A BÍRÓI HIVATÁSSAL SZEMBENI ÁLLAMI ELVÁRÁSOK A FEGYELMI SZABÁLYOZÁS TÜKRÉBEN
Polgári családból származom, apám ügyvéd volt. Jogi egyetemet végeztem Debrecen¬
ben, majd utána 1942 októberétől 1944. végéig munkaszolgálatot teljesítettem. A
felszabadulás után 1945. februártól augusztusig Debrecenben voltam népügyész.
Ezután 1947. januárig az Igazságügyminisztériumban működtem, majd innen a Bün¬
tető Törvényszék Deák-tanácsához kerültem, ahol 1948. júniusáig dolgoztam.
1948. nyarától 1949. áprilisáig amunkás-tanácsnál működtem mint törvényszéki
tanácselnök. Ekkor kerültem a Néphadseregbe, ahol kineveztek a Katonai Törvényszék
vezetőjének. Ebben a minőségben teljesítettem szolgálatot őrizetbevételemig.
Mind családi környezetem, mind iskolai nevelésem folytán megszoktam a köny¬
nyelmű, polgári, korrupt életmódot, mely nálam mind a mai napig megmaradt. Ebből
következett, hogy a felszabadulás után bírói működésem alatt sorozatosan követtem
el sikkasztásokat és korrupciót azért, hogy erkölcstelen, korrupt, polgári életmódomat
biztositani tudjam. Visszaéléseim elkövetésénél az sem számított nálam, hogy köz¬
benjárásaim folytán fasiszta egyének, a nép demokrácia ellenségei menekülnek meg
a törvény felelősségre vonása elől."
A sikkasztásokkal kapcsolatban a következőket olvashatjuk a vallomásban:
Beismerem, hogy mint a Katonai Törvényszék vezetője, tovább folytattam erkölcste¬
len, léha polgári életmódomat és ennek biztosítására — visszaélve amagasbeosztásomból
eredő lehetőségekkel — folyamatosan követtem sikkasztásokat. [...] nagymértékben
elősegítettem azt, hogy az általam vezetett Katonai Törvényszéken a fegyelem meg¬
lazuljon...?
ÖSSZEGZÉS
Az 1936. évi III. tc. és az 1954. évi II. törvény két politikai korszak egymástól
jelentősen különböző terméke, a tanulmány ezek legfőbb eltéréseit, szemléleti
és tartalmi különbségeit járta körül. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a
bírói hivatásról, ezen belül a bírák felelősségre vonásáról rendelkező jogi normák
1945-ig főleg az igazságszolgáltatás tekintélyének megőrzésére, a jogszolgáltatás
érdekeinek védelmére születtek. A fegyelmi eljárások törvényi rendje ezzel együtt
garanciát biztosított az ügyek alapos kivizsgálására és az eljárás alá vont bíró
jogainak védelmére is. Az 1945 és főleg az 1948 utáni uralomváltás ezzel szem¬
ben a szolgálati pragmatikát az igazságszolgáltatás területén is az igazságszol¬
gáltatás személyzetének szelekciójához használta fel, és a fegyelmi eljárást is az
új típusú , szocialista" bíróság egyik eszközének tekintette.
30 ÁBTL. 2.1. VII/19a(Sz-1611) Jávor Iván, 119.
31 ÁBTL. 2.1. VII/19a(Sz-1611) Jávor Iván, 129—131.
s 125 +