Seite 117 [117]
ADALÉKOK A VÖRÖS ŐRSÉG HATÁRVÉDELMI SZEREPÉHEZ
Azonban a csempészet és a csempészekkel való együttműködés mindvégig von¬
zó lehetőség volt a vörösőrök számára is, elsősorban a csurgói járás területén."
A demarkációs vonalon állomásozó vörösőrök számára az elsődleges feladat
az esetleges szerb betörések megakadályozása volt. A demarkációs vonal mentén
a szerbekkel való viszony kettős arcot öltött. A viszonyrendszer egyik részét
képezték a demarkációs vonalat átlépő szerb járőrökkel való találkozások, adott
esetben fegyveres összecsapássá fajuló konfliktusok. Fegyveres összetűzésre
egyébként mindössze egyetlen alkalommal került sor a vörösőrök és a szerb
csapatok között." A szerbekkel való viszony másik elemét a Tanácsköztársaság
és természetesen ezen belül a Somogy Vármegyei Direktórium azon , hite" ha¬
tározta meg, mely szerint a délszláv területeken is ki fog robbanni a forradalom,
ettől kezdve pedig baráti, netalán szövetséges viszony alakul majd ki a két jöven¬
dőbeli tanácskormány között. A szerbekkel szembeni , hadviselést" az agitáció
határozta meg, elsősorban a proletárdiktatúra első hónapjaiban. Ennek a felfo¬
gásnak a lenyomatai tapasztalhatóak voltak, túlzás nélkül állíthatóan propagan¬
disztikus elü sajtöcikkekben is.*° Ebből következően nem számított ritkának az
első világháborúban tapasztaltakhoz hasonló , frontbarátkozás" sem, amelyet a
magyar fél természetesen a saját propagandájának terjesztésére próbált felhasz¬
nálni. Ebben az elsősorban propaganda jellegű munkában nem a Vörös Őrség
volt a legaktívabbnak nevezhető szereplő. Még 1919 tavaszán — amíg a felvidéki
hadjárathoz való csatlakozás kedvéért el nem hagyták a demarkációs vonalat — a
Vörös Hadsereg egységei, illetve az egész vizsgált időszak alatt a somogyi ter¬
roralakulat, az úgynevezett Latinca-század határon szolgáló egysége kereste a
fent említett célból leginkább a szerbekkel való találkozás minél gyakoribb le¬
hetőségét." A szerbek talán a Somogy Vármegyei Direktórium által is vártnál
kisebb intenzitású , mozgásainak" egyébiránt nemzetközi kontextusba ágyazott
magyarázata is lehetséges." A Tanácsköztársaság bukásának hírére a Vörös
Őrség demarkációs vonalon állomásozó egységei feloszlottak, tagjai ak következő
rezsim megtorlásától való félelmükben menekülőre fogták. Az 1919. augusztus
5-ig, egészen a Peidl-kormány újonnan kinevezett tisztviselőjének Kaposvárra
érkezéséig hivatalban lévő Latinca Sándor a proletárdiktatúra bukását követő,
4
ÉS
MNL SVL Andrássy, 55.
Lásd: 33. lábj.
Példaként említhető: A szerbek barátkoznak a vörös katonákkal, Új Lap, XII. évf., 1919. április.
2. Zsemley Oszkár: Alkudoznak a szerbek a demarkációs vonalon. Mindent beígérnek, csak ne
agitáljunk. Csak a békekötésig tartják a demarkációs vonalat. Győztünk az eszme fegyverével is,
Somogyi Vörös Ujság, XV. évf., 123. szám, 1919. május 28.
Lásd erről: Gellért Tibor: Adalékok a megye belső fegyveres erők történetéhez, in Tanácsköz¬
társaság Somogyban, Kaposvár, 1969, 257.
Liptai Ervin: A Magyar Vörös Hadsereg 1919, Budapest, Kossuth, 1959, 18.
4.
a
4
a
4
S
4
00
* 115 +