Oldal 101 [101]
OCR
A MAGYAR KATONAI FELDERÍTÉS AZ 1968-AS CSEHSZLOVÁKIAI INTERVENCIÓBAN A prágai attasé a hadsereg vezetésének helyzete mellett a különböző személyekkel folytatott beszélgetéseiből igyekezett adatokat kinyerni a Csehszlovák Néphadsereg legénységének morális állapotáról, politikai attitűdjéről, az átalakulásokkal kapcsolatos vélekedéséről. Továbbá a haderő egészére nézve egy lengyel-német-csehszloväk hadgyakorlatot is értékel, illetve az intervenció időpontjának közeledtével jelentette, hogy a csehszlovák haderő csökkentette gyakorlatainak számát, a nyugati határszakaszaitól visszahúzódott, passzivitásba vonult. Említést tesz jelentései között a Népi Milícia vezetésével folytatott beszélgetéséről is. Summásan összefoglalva azok tartalmát: a megkezdődött politikai reformokkal kapcsolatos aggodalmaiknak adtak hangot, illetve hogy a szervezet státusza meginoghat a változások nyomán. Lévén, hogy a Népi Milícia a magyarországi Munkásőrséghez hasonló feladatot látott el, emiatt a velük folytatott beszélgetést a hírszerző fontos indikátornak tekinthette. Egri tevékenységének földrajzi lokációjáról nem készült pontos feljegyzés, vagy nem rögzítették azokat az általam vizsgált iratokban. A szövegkörnyezetből kiderül, hogy leginkább Prágában, legfeljebb a Cseh-medence területén folytatta legális hírszerzői tevékenységét." 5 SZEMÉLYI FELDERÍTŐINK" JELENTIK... A HUMÁN FELDERÍTÉS TEVÉKENYSÉGE A LEENDŐ HADMŰVELETI ZÓNÁBAN A magyar erők részére meghatározott hadszíntéren folytatott felderítő tevékenység mindig is a hadjáratok előkészítésének egyik fő eleme volt. Az alapvető ismeretek, amelyek a helyi viszonyokat, a környezetet és a terület különböző adottságait tartalmazzák, szinte mindig döntő jelentőségűek egy hadjárat vagy akár egy intervenció során. A magyar katonai vezetés, amely ebben társutasként vett részt, talán az egyik legnagyobb mozgástérrel az adatszerző tevékenység során rendelkezett. Ezt bizonyítja az is, hogy a bevonulást megelőző napok hírszerzési összefoglalóiból megismerhetjük egy Léva, Nyitra, Érsekújvár, Pozsony térségében végzett felderítő tevékenység részleteit. A jelentésekben egyértelműen szerepel az az adat is, hogy augusztus 15-től érkeznek be helyszíni jelentések, de augusztus 16-tól augusztus 20-ig biztosan mondható, hogy folyamatosan a tervezett műveleti területen tartózkodtak azok, akiket , személyi felderítőink" megnevezéssel illettek."§ Ezek alapján nem csupán alkalmi hírszerzésről volt szó! " Uo. 18 Itt elsősorban Jagadics Péter: 1968. Egy elfelejtett hadjárat című könyvére és főleg a 76—78. oldalakra utalok. Ebben a műben szó van a hadszíntér felderítéséről, és a szerző ugyan említést tesz a terepen tevékenykedő, felderítést végző tisztekről, de a részletes forrásmegjelölés hiánya «99 «
