Seite 101 [101]
A MAGYAR KATONAI FELDERÍTÉS AZ 1968-AS CSEHSZLOVÁKIAI INTERVENCIÓBAN
A prágai attasé a hadsereg vezetésének helyzete mellett a különböző szemé¬
lyekkel folytatott beszélgetéseiből igyekezett adatokat kinyerni a Csehszlovák
Néphadsereg legénységének morális állapotáról, politikai attitűdjéről, az átala¬
kulásokkal kapcsolatos vélekedéséről. Továbbá a haderő egészére nézve egy
lengyel-német-csehszloväk hadgyakorlatot is értékel, illetve az intervenció
időpontjának közeledtével jelentette, hogy a csehszlovák haderő csökkentette
gyakorlatainak számát, a nyugati határszakaszaitól visszahúzódott, passzivitás¬
ba vonult. Említést tesz jelentései között a Népi Milícia vezetésével folytatott
beszélgetéséről is. Summásan összefoglalva azok tartalmát: a megkezdődött
politikai reformokkal kapcsolatos aggodalmaiknak adtak hangot, illetve hogy a
szervezet státusza meginoghat a változások nyomán. Lévén, hogy a Népi Milícia
a magyarországi Munkásőrséghez hasonló feladatot látott el, emiatt a velük
folytatott beszélgetést a hírszerző fontos indikátornak tekinthette. Egri tevé¬
kenységének földrajzi lokációjáról nem készült pontos feljegyzés, vagy nem
rögzítették azokat az általam vizsgált iratokban. A szövegkörnyezetből kiderül,
hogy leginkább Prágában, legfeljebb a Cseh-medence területén folytatta legális
hírszerzői tevékenységét."
5 SZEMÉLYI FELDERÍTŐINK" JELENTIK... A HUMÁN FELDERÍTÉS
TEVÉKENYSÉGE A LEENDŐ HADMŰVELETI ZÓNÁBAN
A magyar erők részére meghatározott hadszíntéren folytatott felderítő tevékeny¬
ség mindig is a hadjáratok előkészítésének egyik fő eleme volt. Az alapvető is¬
meretek, amelyek a helyi viszonyokat, a környezetet és a terület különböző
adottságait tartalmazzák, szinte mindig döntő jelentőségűek egy hadjárat vagy
akár egy intervenció során. A magyar katonai vezetés, amely ebben társutasként
vett részt, talán az egyik legnagyobb mozgástérrel az adatszerző tevékenység
során rendelkezett. Ezt bizonyítja az is, hogy a bevonulást megelőző napok hír¬
szerzési összefoglalóiból megismerhetjük egy Léva, Nyitra, Érsekújvár, Pozsony
térségében végzett felderítő tevékenység részleteit. A jelentésekben egyértelmű¬
en szerepel az az adat is, hogy augusztus 15-től érkeznek be helyszíni jelentések,
de augusztus 16-tól augusztus 20-ig biztosan mondható, hogy folyamatosan a
tervezett műveleti területen tartózkodtak azok, akiket , személyi felderítőink"
megnevezéssel illettek."§ Ezek alapján nem csupán alkalmi hírszerzésről volt szó!
" Uo.
18 Itt elsősorban Jagadics Péter: 1968. Egy elfelejtett hadjárat című könyvére és főleg a 76—78. ol¬
dalakra utalok. Ebben a műben szó van a hadszíntér felderítéséről, és a szerző ugyan említést
tesz a terepen tevékenykedő, felderítést végző tisztekről, de a részletes forrásmegjelölés hiánya
«99 «