Seite 89 [89]
OCR
EGY VILÁGJÁRVÁNY KITÖRÉSE BARANYÁBAN A nyár folyamán ezek egyre gyakoribbak lettek, és őszre a helyzet csak súlyosbodott, amikor megjelent a járvány második hulláma. Tömeges megbetegedések először az uradalmi pusztákon dolgozó, az ország más részéből — kutatásaim alapján Nyitra és Bars vármegyékből - érkező idénymunkások között fordultak elő. Ők a helyi cselédséggel együtt, összezsúfoltan, rossz higiéniás körülmények között éltek, könnyen átadva egymásnak a fertőzést. Vizsgálatom során megállapítottam, hogy a pusztákon élő cselédséget érintette a legsúlyosabban a spanyolnäthajärväny.'? A szentlörinci járásban az első megbetegedettek a munkára kivezényelt hadifoglyok voltak, akik akaratlanul is fontos szerepet játszottak a pandémia elterjesztésében." A hadszínterekhez közeli megyékben, így Baranya vármegyében sem voltak hadifogolytáborok, csak a Monarchia nyugati részén, Nyugat- és Közép-Magyarországon. Innen hozták őket munkára Baranyába. 1918 októberében csak Pécsett és környékén ötezer hadifogolyról tudott a sajtó. A kivezényelt hadifoglyokat állandóan mozgatták, 2-3 hetente cserélték, akik nagyon sokféle munkát láttak el, több ponton is érintkezésbe kerülve a helyi lakossággal. A járvánnyal szembeni védekezés egyik kulcspontján, a Pécsi Városi Fertőtlenítő Intézetben is orosz hadifoglyok segédkeztek, akárcsak a köztemetőben. Többen közülük júliusban megbetegedtek, tüneteik alapjan spanyolnathaban.” JÁRVÁNYKEZELÉS MAGYARORSZÁGON Az influenza már évszázadok óta ismert volt, csekély halálozási aránnyal, mintegy ezer lakosra jutott egy haláleset a korábbi járványok során. A háborús évek alatt többször megjelent a betegség, legutoljára 1918 elején zajlott le egy ,,szokasos" influenzajárvány a vármegye területén. A nyugatról érkező, nyári időszakban terjedő influenza némi zavart és meglepetést okozott a társadalomban és az orvosi karban. Júliusban már megjelentek az első influenzával kezelt betegek a pécsi közkórházban, az orvosok azonban nem fújtak riadót, sőt nem is érzékelték a veszély nagyságát. Igyekeztek mindenkit megnyugtatni, hogy a betegség nem veszélyes, és néhány nap alatt javulás lép fel a fertőzötteknél.? 5 MNL Ba VL IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának iratai 11198/1918. 2 MNL Ba VL. IV. 418. b. Tiszti főorvos havi jelentései I-130/1942. 21 Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk, in Bősz (szerk.): A nagy háború és következményei, 120, 125, 131. 2 Vargáné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918—1920), in Bősz (szerk.): A nagy háború és következményei, 243. .87 +
