Seite 84 [84]
Hosszú ESZTER
érezték meg a válság súlyát, hiszen az ő jövedelmük nem nőtt olyan mértékben,
mint ahogyan a korona inflálódott.? Fellendült a feketekereskedelem és az áru¬
csere. Tömegesen álltak munkába a nők, és váltak családfenntartóvá. Olyan
munkákat is kínáltak számukra, pl. fémipari munkák, amelyek korábban elkép¬
zelhetetlenek voltak.?
A lakosság ellátása egyre romlott. 1918-ra már nemcsak a kenyérre, lisztre,
illetve a város által forgalomba hozott zsírra és cukorra vezettek be jegyrendszert,
hanem a babra, borsóra, lencsére, árpakására, köleskására és burgonyára is.
Hiány volt ipari késztermékekből, főleg ruházati termékekből. Jegyre adták a
petróleumot, és a városokban gondot jelentett a fűtőanyag hiánya is. A rossz
minőségű liszt vagy a vizezett tej a mindennapok részévé vált. A fogyasztás
súlypontja az egyre nehezebben megszerezhető kenyér helyett a burgonyára
helyeződött át. Vidéken az élelmiszerellátás jobb volt, mint a városokban."
Ez az ellátási válság egyre jobban kikezdte a lakosság egészségi állapotát. Az
országban mozgó, kiképzésre, frontokra igyekvő katonai csapatok, szabadságolt
katonák, sebesült- és hadifogoly-szállítmányok, menekültek, munkát és élelmi¬
szert kereső civilek, idénymunkások -— különösen a vasútvonalak mentén — po¬
tenciális egészségügyi veszélyforrást jelentettek. Ahogy a korabeli orvosok
várták, a háborús környezetben gyakorivá vált a tífusz és a vérhas, de felütötte
fejét a kolera, és megerősödött a himlő is. 1918 nyaráig ezeket a megbetegedése¬
ket kézben tudták tartani, az egészségügyi személyzet a nagyobb járványok ki¬
alakulását meg tudta akadályozni."
Nagyon sok orvost, ápolót és patikust hívtak be a hadsereg kötelékébe, az ő
pótlásukról ugyanakkor nem sikerült gondoskodni. Orvoshiány alakult ki, rá¬
adásul egekbe szöktek a vizitdíjak. , Ma szegény embernek nem szabad betegnek
lennie. Elviselhetetlen drága a patika és drága az orvos is. Az a kevés orvos, aki
van, rettenetesen drága. Van itt Pécsett egy orvos, aki egy vizitért, amikor nem
is ő megy, hozzá jön a beteg, 50 koronát számít." Az is súlyosbította az egész¬
ségügy helyzetét, hogy egyre aggaszóbbá vált a gyógyszerhiány a háborús évek
? Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett, in Bősz Attila (szerk.): A nagy
háború és következményei a Dél-Dunántúlon, Pécs, Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei
Levéltára, 2020, 104; Berend T. Iván — Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarorszá¬
gon 1848-1944, Budapest, Kossuth, 1975, 157-158.
3 Pécsi Napló, 1916. január 1., 11.
! Kaposi Zoltán: Az első világnáború gazdasági hatásai Pécsett, 96—109.
5 MNL Ba VL IV. 418. b. Baranya Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Tiszti főorvos havi
jelentései, I-130/1942; MNL Ba VL Pécsi Városi Közkórház Ápolási Törzskönyve, 1918. évi R.
kötet II. 4001-8000.
§ Dunántúl, 1918. szeptember 13., 1.
+ 82 +