Page 78 [78]
BOKOR ANNA
A gyülekezeti tagok áldozatos munkája mellett a lelkész személye is meghatáro¬
zó volt a diktatúra árnyékában is fennmaradó gyülekezet összetartásában. 1950¬
ig Györffy Lajos volt a gyülekezet lelkésze, aki 1939-ben került Szőnybe, a má¬
sodik világháború alatt tábori lelkészi szolgálatot végzett, 1943-ban pedig
visszatért. Őt követte Nagy Lajos egy évig segédlelkészként, majd 1951 és 1990
között, haláláig a gyülekezet lelkipásztoraként. Nagy Lajos Szőnyben született,
és itt végezte az elemi iskolát is, tehát amikor a gyülekezet lelkészének válasz¬
totta, a község szülöttjeként várta vissza. Egy visszaemlékezés szerint , [mlinden
nap reggeltől estig nyitva volt a parókia, minden érkező előtt. Minden hozzá
fordulót szívesen, türelmesen, meghallgatott, gondozott. Mindenki ismerte és
— helyi születésű lévén — mindenkit ismert. A gyülekezetben elkötelezetten vé¬
gezték a gyermekek közötti evangelizációs munkát."
A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ÉS A SZŐNYI REFORMÁTUS
GYÜLEKEZET 1956-BAN
A református egyház lelkészeinek nagy része hűséggel szolgált a Rákosi-korszak
megpróbáltatásai közepette is, ami nagyban hozzájárult gyülekezeteik fennma¬
radásához. 1954 nyarától egyre gyakoribbak voltak az egyház helyzetére vonat¬
kozó heves viták a különböző egyházkerületi, egyházmegyei lelkészkonferenci¬
ákon, lelkésztovábbképző tanfolyamokon. Egyre többször kerültek elő a
gyülekezeti élet különféle kérdései, például a bibliaórák, az ifjúsági és gyermek¬
munka kérdése, az igehirdetések iranyitottsaga.**
1956. október 31-én létrejött a Református Megújulási Mozgalom Ravasz
László vezetésével. Másnap Országos Intéző Bizottság is alakult, amely az egy¬
házi vezetők leváltását sürgette.? A Református Egyház vezetését Pap László, a
budapesti teológia dékánja, Ravasz László püspök és Kardos János főgondnok
vette át." November 14-én Ravasz László körlevélben kérte a presbitériumok
állásfoglalását a Megújulási Mozgalommal kapcsolatban, amelyre azért volt
szükség, mert , Krisztus magyar egyházát nem egyházi szempontból és érdekből
37 Számadó-Turi: A Szőnyi Református, 242—243.
Ladányi Sándor: A reformatus egyhaz (1945-1989), in Kollega Tarsoly Istvan (szerk.): Magyar¬
ország a XX. században, II. kot., Szekszard, Babits, 1997, 428. 428.
Különösen Péter János tiszavidéki és Bereczky Albert dunamelléki püspök lemondását. Pap
László: Tíz év és ami utána következett. 1945-1963. Adalékok a Magyarországi Református
Egyház XX. századi történetéhez, Bern—Budapest, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem,
1992, 182.
© Uo.
39
+ 76 +