OCR
BETEGSÉGDÉMONOK REJTETT MEGJELENÉSÉNEK NÉPI TEOLÓGIÁJA elhelyezkedésű interfész felületen, de mégis egyértelműen tapasztalható felekezettől függetlenül." Az átáramlás és visszahatás folyamatának igazolására az elmúlt száz évben számos tanulmány született." Ennek megfelelően egy szoros és határozottan kétirányú kapcsolatként kell tekintenünk a népi specialisták, valamint a papság gyögyitö-benedikciös-exorcista gyakorlatära.”® Komoly mennyiségű egyházi szövegforrás őrzi az egyértelmű bizonyítékait ennek a visszaható folyamatnak. Ezek közül példaként szeretném állítani Sylvester János Új Testamentumának bejegyzését 1541-ből,? melyben határozottan läthatö a betegsegdemon megszólítása. Amint pedig ezek a szokások felfelé haladnak az egyház vertikumán, úgy válnak egyre szabályozottabbakká, valamint ,liturgikusabbakká". Így lehetséges, hogy a középkortól máig világszerte láthatjuk például a katolikus egyház balázsolás nevű szertartását." A népi elbeszélések még őrzik a betegsegdemonok hiedelemalakjainak közel eredeti formáit, ahol például fehér lovasként, fehér ruhás nőként, törpeként, öregasszonyként vagy fekete madárként jelennek meg, de sokszor konkrét névvel, alaktani leírással és a velük való megküzdés módszereivel együtt láthatjuk felbukkanásukat.? A mondavilágon túl ugyanakkor a magyarországi néphitben és gyógyító népszokásokban már a betegségdémonok explicit említése jellemzően nem kerül elő, ? de tekintettel a jelenség tér- és időbeli folytonosságára, egyértelműen úgy vélem, hogy lappangó formában, kimondatlanul, ugyanolyan intenzíven él ez a jelenlét a hazai népi rétegben, mint a világ és Európa más népeinek szokásrendszerében. Mindemellett nem feledkezhetünk meg arról az igen fontos tényről sem, hogy a magyar nyelvű gyógyító szövegek kimutathatóan rokonságot mutatnak az ókori keleti és hellenisztikus exorcizmus szövegformuD à Robert W. Scribner: Popular Culture and Popular Movements in Reformation Germany, London, Hambledon Press, 1987, 45. Franz: Die kirchlichen Benedictionen im Mittelalter, Band 2, 429; Balint Sandor: Boldogasszony vendégségében, Budapest, Veritas, 1944, 119-128; Pécs: Magyar néphit Kézép- és Kelet-Eurépa határán, 202. Alfonso Maria Di Nola: Il diavolo. Le forme, la storia, le vicende di Satana e la sua universale e malefica presenza presso tutti i popoli, dallantichita ai nostri giorni, Roma, Newton Compton Editori, 1988, 345—349. Pócs Éva: Magyar ráolvasások II., Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1985, 367. Wolfgang U. Eckart: Byzanz. Hüter des Wissens, in Carsten Könneker (ed.): Medizin im Mittelalter. Zwischen Erfahrungswissen, Magie und Religion, Heidelberg, Spektrum der Wissenschaft Verlagsgesellschaft, 2019, 22. Pócs Éva: Hiedelemszövegek. A magyar folklór szövegvilága 1., Budapest, Balassi, 2012, 249. 2 Uo., 249. D ® w Ss w +63 +