OCR
CSANÁDI VIKTOR HOLLÓ formán felelős Isten mindenhatósága, valamint jósága. Ezt a feloldhatatlannak látszó paradoxont nevezzük teodícea-problémának." A probléma értelmezésére létrejött fogalom pedig a , szótériológiai háromszög?"." E szerint három szereplő tehető felelőssé a rosszért: Isten, az ember vagy a világ. A korai zsidó szerzők a második, míg a későbbiek a harmadik opciót választották,? de jól tudjuk, hogy a szenvedő ember választása legtöbbször — eleinte legalábbis — az elsőre esik. Épp ezt elkerülendő születtek a bonyolultabbnál bonyolultabb démonológiák, amelyek teremtményei közt mindenki megtalálhatta a problémájához legközelebb álló lényt, hogy az — amint Haag fogalmaz -— átvehesse Isten sötét, démonikus oldalának szerepét." Így a középkortól különösen strukturálódó démoni világ egy szükségmegoldás, egy kiút Isten mentesítésére, ezáltal pedig kísérlet a teodíceaprobléma részleges feloldására." Látható tehát, hogy egy elemi szükséglet ölt testet abetegségdémonok létében, így nem csodálkozhatunk rajta, hogy alapkultúrától függetlenül, a világ minden részének keresztyén közegében megjelenik a beléjük vetett hit és természetesen az elűzésük már sokkal kevésbé kultúrafüggetlen módszertana. Általános problémákra általános megoldások születnek. Pócs szerint egy egyetemes samanisztikus gyakorlat ölt testet a keresztyén kontextusban, amikor a gyógyító a védőszelleme segítségével csatába indul, hogy legyőzze a betegségdémont.? Emiatt válik az elűzés sokkal heterogénebb hiedelemelemmé, hiszen arra már feltétlenül hatnak a keresztyénség előtti helyi vagy máshonnan öröklött párhuzamos szokások. Ahhoz, hogy megértsük a betegségdémonok hazai néphitben betöltött szerepét, rejtett mivoltuk okát és elűzésük teológiai vonatkozásait, először vissza kell tekintenünk az időben, felfedezve a kapcsolódó képzetek tényleges gyökereit, hiszen egészen távoli, múltbéli népek démonológiája hagyott nyomot hiedelemvilágunkon, összetett átöröklődéseknek köszönhetően. Az ókori népek közt rendkívül fejlett betegségdémonológiával találkozhatunk. Világnézetük alapvető és központi eleme volt az egészségüket veszélyeztető a Gerd Theißen: Az őskereszténység élményvilága és magatartásformái. Az őskereszténység pszichológiája, Kálvin, Budapest, 2008, 251. Uo., 252. Uo., 256. 10 Herbert Haag: Der Teufel im Judentum und Christentum, Saeculum, Band 34, 1983/3-4, 248-256. Bernd J. Claret: Geheimnis des Bösen. Zur Diskussion um den Teufel, Innsbruck-Wien, Tyrolia Verlag, 1997, 110. Pécs Eva: Démoni megszállottság, mora, moroi, lidérc, nyomó és incubus démonok, in Vargyas Gábor: Népi kultúra — Népi társadalom. Az MTA Néprajzi Kutatóintézet Évkönyve, Budapest, Akadémiai, 2003, 251 00 o s 60"