július 16. és 26. között láthatták őket az érdeklődők a Nyári Színkörben. A Ma¬
gyar Polgár beszámolóiból kiderül, hogy a program két részre oszlott, az első
felében Arbré bűvésztrükkjeit és egzotikus jeleneteit, míg a második részben a
japánok akrobata- és erőművészszámait láthatták. A műsor alapján ugyan a
produkciók elnevezése és sorrendje variálódott, lényegében azonban minden
alkalommal hasonló látványosságok kerültek színpadra." A kádakkal történő
egyensúlyozás mellett itt is volt kötéltánc a , japán Blondin"-tól, , rendkívüli
mutatvány a selyem-ernyőkkel a lábakon", illetve hatalmas sikert aratott a
, függő bambusznádakon, szédítő magasban exeguált mutatväny”.?”! Nagyvära¬
don július 30. és augusztus 2. között szerepeltek — a Szabadság név szerint is
felsorolja az előadókat? -, s a bemutatott látványosságok mellett itt is megjelent
a beszámolókban az előadók egzotikus volta. Amikor híre ment, hogy a társulat
megtekint egy magyar előadást, már előre megírták, hogy „erdekes alakjaik [...]
feltünést fognak kelteni a közönség soraiban"?
1888-ban szintén Nagyváradra érkezett a Micuta csoport, amelyről azonban
csupán egy rövidke hír jelent meg: , [al Mitsuták csütörtök este léptek fel először
a nagyváradi szinkörben és két mutatványt produkáltak. Mind a kettő valóságos
tökélye volt az erőművészeti ügyességnek s a közönség frenetikus tapsait idézte
fel." Egy közvetett forrás utal rá, hogy ugyanez a csoport 1894-ben a Somossy¬
féle Orfeumban is szerepelt Budapesten, de újsághír nem maradt fenn az ese¬
ményr6l.”
Az eddi Kamaritz csoportot -— amelyet feltételezhetően egy háromfős család
alkotott — 1889 decemberében három estén át láthatta a debreceni közönség,
5 A Magyar Polgár 1885. július 18., 22., 23. és 25. számában eltérő mutatványneveket és sorrendet
lehet látni.
Arbré jeles társasága, Magyar Polgár, 1885. július 25.
A japániak első fellépte, Magyar Polgár, 1885. július 18.
Torikatta, Duscha, Saitó, Thomi, Thora, Cico, Csehirso/Ohirso, A szinkérben, Szabadsdg (Nagy¬
várad), 1885. július 30.
A szinkörben, Szabadság (Nagyvárad), 1885. július 29. Nem véletlen, hogy ez a már-már gyer¬
mekded érdeklődés az egzotikusnak számító japánok iránt ilyen jelentős méreteket öltött, hiszen
ekkor az átlagembereknek még nagyon kevés lehetőségük volt az ,idegen" megtapasztalására.
Az 1851-től megjelenő világkiállítások, illetve az 1874-től elérhető néprajzi kiállítások voltak az
első olyan alkalmak, amelyeken az európai közönség személyesen találkozhatott az idegen kul¬
túrákkal. A magyarok számára ezáltal történelmi jelentőségű volt a Sárkány Társulat, mivel
legközelebb nagyobb számban majd csak az 1873-as bécsi világkiállításon vesznek részt japánok.
Vö. Doma Petra: A néprajzi, gyarmati és világkiállítások működési mechanizmusa, in P. Müller
Péter et al. (szerk.): Kontaktzéndk — Hatdrteriiletek a szinhdz mentén, Pécs, Kronosz, 2019,
205-217.
4 A Mitsuták, Szabadság (Nagyvárad), 1888. augusztus 4.
25 Molnár Gál Péter: A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez, Budapest, Helikon, 2001, 105.