Seite 25 [25]
AZ AINU SZAVAK LEJEGYZÉSÉNEK FONETIKAI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA
Baráthosi jelölései az IPA-rendszerhez, továbbá a lehetséges esetekben hogyan
feleltetők meg egymásnak.
MAGÁNHANGZÓK
Baráthosi magánhangzói két csoportra oszthatóak: egyszerű és ékezetes magán¬
hangzókra. Az egyszerű magánhangzók minden valószínűség szerint megfelel¬
tethetök az IPA-rendszerben található ainu magánhangzóknak: [al /a/, [e] /e/, [i]
lil, [0] /o/, [u] /u/.
Az ékezetes magánhangzók esetében felmerül, hogy az ékezet a magánhang¬
zó hosszúságára utal. José Andrés Alonso de la Fuente szerint a szahalini ainu
nyelvben a magänhangzöknak voltak hosszü allofönjai.!? Refsing szintén arról
ír, hogy míg a hokkaidói ainu nem különít el hosszú és rövid magánhangzót,
addig a szahalini ainu nyelv igen." Siraisi Hidetosi Kindaicsi Kjószukére hivat¬
kozva a következőket írja: , Egyes egyszótagos CV szótagok hajlamosak meghosz¬
szabbodni, amikor önállóan ejtik ki őket [...]. A több szótagos alakoknál a hang¬
súlyos magánhangzó gyakran meghosszabbodik." Írja továbbá, hogy Kindaicsi
szerint ez nem egy tudatosan produkált nyelvi jelenség." Pitsudski a következő¬
ket írja: , Úgy tűnik azonban, hogy az ainu nyelv nem rögzít különbséget rövid
és hosszú mássalhangzó között; ez azért van, mert nem ismeri a mennyiségi
különbséget. Csak azt tudjuk elmondani, hogy a hangsúlyos szótag hosszabb, és
egyszerűen hosszúnak is nevezhetjük; de ez a hosszúság szorosan összefügg a
hangsúllyal."" Hozzáteszi azonban, hogy egyes esetekben bizonyos eltérő jelen¬
tésű szavakat csak ez a , mennyiségi különbség" különíti el, illetve, hogy ez
pszichológiai hangsúlyt tehet egy szóra, vagy vehet el tőle." Egyes más szerzők,
mint például Elia Dal Corso szerint még nem dőlt a hosszú magánhangzót öve¬
ző vita az ainu nyelvben."
13 Jose Andres Alonso de la Fuente: The Ainu language through time, in Bugaeva (ed.): Hand¬
book, 149.
Refsing: Ainu Language, 68.
Shiraishi Hidetoshi: Phonetics and phonology, in Bugaeva (ed.): Handbook, 447. ,A monosyllabic
1
i
1
a
CV form tends to undergo lengthening when uttered in isolation [...]: ka: ‘thread’, to: ‘lake’, ni:
‘tree’. In polysyllabic forms, an accented vowel tends to undergo lengthening [...]: ‘nu:man
‘yesterday’, po ro: "big", a:yne "and finally."
6 Uo., 448.
Pitsudski: Materials, 2. ”But it seems that the Ainus make no fixed distinction between short
and long vowels; that is, they know nothing of quantity, properly so-called. We can only say that
an accented syllable is longer, and may be simply termed long; but this length is in strict connection
with the accent.”
8 Uo., 3.
19 Dal Corso: Materials, 11.
+ 23 +