Oldal 24 [24]
VARGA D. ANNA
Ugyanakkor a színnel nem jelölt szavak, tehát amelyeknél Baráthosi nem
hivatkozott más szerző valamely művére, a szótárban található kifejezések több
mint felét, nagyjából 5696-át teszik ki. Ezek esetében nem támaszkodhatunk egy
az egyben más szerzők műveire, különösen az olyan esetekben, amikor Baráthosi
szavai egyáltalán nem találhatók meg ezen szótárakban. Példaként a cv: betűt
tekintve, Baráthosi számos cv: betűs szava nincs benne sem Radlinski anyaga¬
ban, sem a többi említett szótárban, ilyenek például: vaxkata, vajajse, vakajki.?
Pitsudski anyagában ugyan megtalálható a vajajse kifejezés; míg azonban Baráthosi
a vajajse szóhoz az okos jelentést adta meg, addig Pitsudski a vajajse kifejezéshez
a fájdalmas üvöltést? adja meg ekvivalensként. Így a két szó feltehetőleg külön
ainu kifejezést rögzít. Ebből adódóan Baráthosi jelöléseit érdemes külön-külön
értelmezni, az említett szótárakon túl napjaink ainu nyelvi kutatásai eredmé¬
nyeinek fényében.
BARÁTHOSI LEJEGYZÉSMÓDJA AZ AINU NYELV JELLEGZETESSÉGEINEK
ISMERETÉBEN
Az ainu nyelvben általában öt magánhangzót és tizenkét mássalhangzót külön¬
böztetnek meg." Az öt magánhangzó az /a, e, i, o, u/. Az /a/ elöl képzett, nyílt,
ajakréses magánhangzó; az /e/ elöl képzett, félig nyitott, ajakréses; az /i/ elôl
képzett, zárt, ajakréses; az /o/ hátul képzett, félig nyitott, ajakkerekítéses; az /u/
hátul képzett, zárt, ajakkerekítéses magánhangzó." A tizenkét mássalhangzó az
IPA szerinti jelöléssel: /h, j, k, m, n, p, r, s, t, w, 2, te/. Ez összesen mindössze 17
különböző fonéma, amely az ainu nyelvben megtalálható. Baráthosi ezzel szem¬
ben számos különböző jelölést használ. A rendszeres, visszatérő módon előfor¬
dulók a következőek: ca, á, a, a, b, c, é, é, d, e, é, e, é, 6, f, g, h, i, £, j, k, k”, I, m, n,
ii, D; 0, Ó, à, Ő, ő, p, T, s, $, §, t, u, ú, Ű, ü, v, w, X, 3, 3, 2.2 Így a feladat annak fel¬
tárása, hogy mi indokolhatja ezeket a különbségeket, illetve hogyan közelíthetők
00
Baráthosi: Ainu szótár, 307.
Pilsudski: Materials, 84; "to cry out with pain.
Elia Dal Corso: Materials and Methods of Analysis for the Study ofthe Ainu Language Southern
Hokkaido and Sakhalin Varieties, Velence, Edizioni Ca’Foscari, 2022, 9.
Kirsten Refsing: The Ainu language: The morphology and syntax of the Shizunai dialect, Aarhus,
Aarhus University Press, 1986, 68.
A felsorolás az anyag kéziratos jellegéből adódóan nem tartalmaz egyes karaktereket, amelyek
nehezen azonosíthatóak teljes pontossággal, illetve a kéziratban javított vagy a kézirat oldalain
mindössze egyszer-kétszer előforduló, más ortográfia karaktereivel nem azonosítható jeleket. A
o
=
eo
¬
E
lejegyzési módszer főbb jellemzőinek és a rendszeresen előforduló karakterek azonosítását
azonban ez nem akadályozza.
s 22 e