Seite 12 [12]
MARSAL MÁRK
AZ IRODALOM ÉS TÁRSADALOM KAPCSOLATA
Irodalom és társadalom kapcsolatát több irányból is meg lehet közelíteni.? Vizs¬
gálhatjuk az egyik oldal hatását a másikra: az irodalom hogyan befolyásolja a
társadalmat, illetve a társadalom az irodalmat. Meg lehet nézni azt is, hogyan
jelenik meg a társadalom az irodalomban, és vice versa. Persze ha jobban bele¬
gondolunk, érezhető, hogy a két viszonyulás annyira nem is áll távol egymástól,
ugyanis ha a társadalom tagjai (főleg kritikusok, irodalmárok) írnak az iroda¬
lomról, ennek értelemszerűen lehet valamilyen hatása az irodalom fejlődésére.
Ugyanez a logika érvényes fordított esetben is: ha az irodalom leír bizonyos
dolgokat a társadalomról, akkor annak minden bizonnyal valamilyen reakciót
kell kiváltania a társadalomból. Ez a duális megközelítés egyáltalán nem újszerű
gondolat, kérdés azonban, hogy lehet-e más szemléletet is használni. És ha igen,
az mennyire fog különbözni ettől a dichotomikus felfogástól, vagy ha nem, akkor
csupán egy variációja lesz ezeknek?
Az irodalom felhasználása mint társadalomábrázoló leírás értelemszerűen a
realista regénnyel tudott kialakulni — vagy ha nem is teljesen kialakulni, de egész
biztosan kicsúcsosodni — a 19. századi angol és francia irodalomban (például
Jane Austen, Charles Dickens, Honoré de Balzac vagy Gustave Flaubert munká¬
iban), de említhetnénk az orosz realizmust is akár Gogollal. Ez a fajta alkalma¬
zás elsősorban az irodalom alkotóitól ered, és hogy aztán ezt mire használja az
olvasóközönség, az már rá van bízva. Viszont a befogadók is felhasználhatják az
irodalmat arra, hogy megpróbálják rekonstruálni a regényben szereplő társada¬
lom életét. Az itt megjelenő korlátok adottak: kikről szól a regény? Mikor játszó¬
dik a regény? Mi is tulajdonképpen az író célja? Jelen esetben e három kérdés áll
vizsgálódásom fókuszában, még ha mást is be lehetne emelni a képbe.
Az első kérdés -— kikről szól a regény — talán a legmeghatározóbb kikötése
annak, hogy milyen információk nyerhetők ki a történetből. A legfontosabb a
társadalmi osztály tükröződése a regény szereplőin keresztül: hogyan viselked¬
nek, hogyan öltözködnek, hol élnek, mit esznek stb. Ezt valamelyest limitálja
magának az írónak a társadalmi háttere, ugyanis feltételezhető, hogy amibe
konkrét belelátása van az alkotónak, arról könnyebben fog tudni írni, hiszen első
kézből születtek tapasztalatai. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a művész
ne tudná más társadalmi csoportok problémáit vagy életkörülményeit megjele¬
níteni.
? Többek között lásd peldäul: Richard Hoggart: Literature and Society, The American Scholar, vol.
35, 1966/2, 277-289; Herbert Grabes: Literature in Society/Society and Its Literature, in Regina
Rudaityte (ed.): Literature in Society, Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2012,
1-17; Charles I. Glicksberg: Literature and Society, The Hague, Martinuss Nijhoff, 1972.
+10 +