OCR
332 TAKÁCS-SÁNTA ANDRÁS Az Új Koma Háló megalakulása legalább annyira tudható be a megváltozott társadalmi kontextusnak, mint a Kisközösségi Program keretein belül zajló szisztematikus tevékenységünknek. 2018-ban eléggé váratlanul itthon is felpörgött az ökológiai válsággal kapcsolatos diskurzus a közbeszédben. Az azóta eltelt csaknem öt évben ha hullámzó módon is, de folyamatosan viszonylag erőteljesen napirenden is maradt, és ez a Kisközösségi Programnak - a lehetőségekhez képest - aktív kommunikációjával együtt ahhoz vezetett, hogy újabb és újabb közösségek (illetve közösségkezdemények) csatlakoztak az Új Koma Hálóhoz. A Háló 2021 vége óta működő hírlevele szintén részben a bővülést igyekszik elősegíteni. A Háló tagjai Az Új Koma Hálóba mindenekelőtt olyan közösségek csatlakozását várjuk, amelyek nem csupán egyetlen ügyre fókuszálnak, hanem komplex, ökologikus életmód-alternatíva megvalósítására törekszenek — lehetőleg mindhárom fent említett szinten cselekedve. Ezen túl viszont szemet gyönyörködtető sokféleség jellemzi az Új Koma Háló tagjait. Például szétszórt és ökofalusi közösségek egyaránt találhatók közöttük, bár egyértelműen előbbiek dominálnak. Ugyanígy vidéki és városi kezdeményezések egyaránt tagjai a hálózatnak — méghozzá nagyjából egyenlő arányban. Bár a 2010-es évek második felétől indult kezdeményezések vannak többségben az Új Koma Hálóban, egy-két régebb óta létező közösség is csatlakozott már. Az ő tapasztalataik mindenképp sokat segíthetnek mindazoknak, akik még csak nemrég indultak el az úton. Ugyanakkor országjáró, térképező kutatásaink alapján tudjuk azt is, hogy aligha létezik sok olyan, még a 2010-es évek közepe előtt indult helyi ökoközösség, amely beleillene az Új Koma Hálóba. Végül a sokféleség vallási értelemben is megmutatkozik. Noha az Új Koma kezdeményezések döntő többsége nem vallási alapon szerveződik, a tagok között akad egy ökumenikus (de főként katolikus) keresztény és két Krisna-tudatú közösség is. Az Új Koma Háló közösségeinek döntő többségét az jellemzi, hogy adott egy mag, a közösség vezetői (jellemzően egyébként nők), vagyis egy-két-három erőteljesen elkötelezett ember, akik túlzás nélkül a prófétai szerepet vállalják, és igyekeznek társakat toborozni maguk köré. Ez ügyben gyakran támadnak nehézségeik, sokszor nem egyszerű további igazán aktív embereket találniuk. A Hálóhoz ugyanakkor nemcsak már működő közösségek csatlakozhatnak, hanem olyan elkötelezett egyének is, akiknek erőteljes szándékuk egy közösség létrehozása, és ezen már dolgoznak is. Őket külön figyelemmel igyekszünk segíteni, ugyanis a tapasztalatunk az, hogy a legtöbb ökoközösség-kezdeményezés embrionális korban hal el. Ezt az elhalálozási arányt csökkentendő indí° A vallás szerepéről a helyi ökoközösségek működésében lásd Takacs-Santa 2017: 7. fejezet.