Page 322 [322]
320 FARKAS JUDIT
INTERKULTURÁLIS KERTEK
A közösségi kertek egy speciális formája az interkulturális kert.
A kezdeményezés 1995-ben a németországi Göttingenből indult. Egy emigráns
központ boszniai háborús menekültjei szerettek volna zöldséget termeszteni, úgy,
ahogyan azt otthon megszokták. Összefogtak egy — szintén bevándorló -— etiópiai
agrármérnökkel, és földet kerestek céljuk megvalósítására. A terv olyan jól sikerült,
hogy nemsokára megalakult a Nemzetközi Göttingen Kertek mozgalom, majd a Kul¬
túraközi Kert Hálózat (Intercultural Gardens Network). Az alapítvány 2014-ben közel
400 kertet tartott fenn országszerte, ennek nagyjából a fele interkulturális. A mozga¬
lom Európa-szerte terjedni kezdett.
Az interkulturális kertek célja nemcsak az élelmiszer-termelés, hanem az is, hogy
kapcsolatok jöjjenek létre a különböző kultúrájú bevándorlók és a helyi lakosok között.
A közös kertépítés és kertészkedés, a tapasztalatok cseréje, a közösségi alkalmak
alkalmasnak bizonyultak erre.
Segít beilleszkedni a menekülteknek mind a nyelvtanulással, mind a közös mun¬
kával. De ugyanígy alkalmat teremt a kulturális hagyományok ápolására. Emellett
teret ad a hátrányos helyzetűeknek az önálló, aktív részvételre, kreativitásra, akik
önmagukat a közösség javára érvényesíthetik, és lassan elköteleződnek a fenntartható
városi fejlődés mellett (Müller 2007).
Az interkulturális kertekhez magyarul lásd Fáczányi-Balogh 2015.
Nem elhanyagolható a közösségi kertben megszerzett tudás sem, amit aztán
adott esetben az egyének saját kertjükben, netán egy fellépő krízishelyzetben
hasznosíthatnak. Kitűnő példa erre a Covid-karantén alatt virágzásnak indult
balkonkertészet vagy kiskerti növénytermesztés, ami a konyhára termesztés
mellett, számos beszámoló szerint, a mentális egészséget is támogatta.
Számos közösségi kert kifejezetten fontosnak tartja a környezetbarát gondol¬
kodás és egészséges életmód támogatását és oktatását is (összefoglalóan lásd
Hajba 2017). A legváltozatosabb programoknak teret adva, egy város vagy vá¬
rosrész , zöld kulturális" központjává is válhatnak, ahogyan azt a pécsi Zöld Folt
Közösségi Kert példája is mutatja.
ZÖLD FOLT KÖZÖSSÉGI KERT, PÉCS
A Zöld Folt Közösségi Kertet 2018 szeptemberében alapította nagyrészt a Pécsi Tudo¬
mányegyetemhez köthető fiatalok informális társulása. Noha a pécsi kertközösség
létrejöttét vizionáló lakossági igény és a kertalapítás gondolata korábbi gyökerekkel
rendelkezik, ebben az évben datálható számos alapvető tényező kedvező közrejátszása,
úgymint a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. és az OFFI Zrt. megegyezése az alapítókkal a
kertterületről, vagy a szükséges anyagi források megteremtése pályázati úton.
A közösségi kert Pécsett, a Király utca 7. szám alatt, egy osztatlan közös ingatlan
északi beltelkén található, melyet városi intézmények (gimnázium, könyvtári épület),
illetve patinás belvárosi szálloda falai határolják. Az épületek által közrezárt, körül¬