Page 320 [320]
OCR
318 FARKAS JUDIT Közösségi kertek A http://kozossegikertek.hu/ oldal definíciója szerint a közösségi kert: , Röviden és egyszerűen nem más, mint bármely földterület, amelyet egy közösség közösen gondoz. A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak. A kertek közösségteremtő erejtk és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó varoslakökat.” A , közösségi kert"-mozgalom előzményeként számon tartják az 1890-es évekbeli recesszió idején az üres városi telkeken önkormányzati támogatással kialakított közösségi kerteket, ahol a munkanélkülivé vált, főleg bevándorló ipari munkások termeszthettek maguknak élelmet. Ugyanígy a gazdasági válságok, illetve a két világháború motiválták a 20. század első felének hasonló kezdeményezéseit, például a második világháború alatti úgynevezett Győzelem kerteket. Szintén az előzmények közé sorolják az ipari forradalom hatására kialakuló nagyvárosok kertjeit, kertes övezeteit, amelyek az önellátás mellett a szép lakókörnyezet megvalósítására is törekedtek. A Howard Ebenezer-féle kertváros-mozgalom ennek egy megnyilvánulása lásd Ebenezer: Garden Cities of ToMorrow, 1902), és szép példája a fent tárgyalt budapesti Wekerletelep. Éppen a Wekerletelep kapcsán tudjuk, hogy a harmonikus környezet mellett az is motiválta a tervezőket, hogy a faluról gyakran frissen beköltözött városi munkások életét, alkalmazkodását könnyebbé tegyék (Nagy-Szelényi 2009).? Az itt tárgyalandó kortárs közösségi kertek története az 1970-es évek elején indult, amikor egy New York-i Green Guerillas nevű csoport létrehozta a Bowery Houston Farm and Garden közösségi kertet. Már itt megmutatkozott a közösségi kertek egyik fő jellemzője, az, hogy a növénytermesztés mellett nagy hangsúlyt fektettek az aktív közösség létrehozására, céljuk nemcsak a város természeti, hanem társadalmi minőségének javítása is volt. Példájuk során több kert is létrejött az Egyesült Államokban, majd 1978-ban létrehozták az American Community Gardening Associationt, ami azóta számtalan közösségi kert megvalósulását motiválta világszerte (a közösségi kertek történetéhez lásd Fäczänyi-Balogh 2015; Lawson 2005; Schmelzkopf 1995). A mozgalom hazai megjelenése egyrészt a nemzetközi Reclaim the Fields! (Vissza a földeket) mozgalom magyarországi, Földkelte nevű csoportjához köthető, akik 2010-ben egy magántulajdonban lévő kertben kezdték el a közösségi kertet. Ez a kezdeményezés a kezdeti gyerekbetegségek miatt hamar, egy éven belül megszűnt. A következő lépés a városi mezőgazdasági mozgalmak hazai 2 A värosi mezögazdälkodäs toväbbi törtenetehez läsd Fäczänyi-Balogh 2015.
