Page 317 [317]
OCR
„NEM KÖLTÖZHET MINDENKI VIDEKRE”. VÁROSI KÖZÖSSÉGI VÁLASZOK 315 Magyarorszägi pelda: az Atalakulö Wekerle Magyarországon is létezik egy, az Átalakuló Városok Mozgalomhoz tartozó közösség, ez pedig az Átalakuló Wekerle. A csoport a budapesti Wekerletelepen működik (19. kerüled, magánemberek és civil szervezetek alkotják, akik sokszínű tevékenységet fejtenek ki. Az Átalakuló Wekerle esetében a lokalitásnak sajátos szerepe van, ami a Wekerletelep történetében gyökerezik (összefoglalja: Longhurst-Pataki 2015: 489. Valószínűleg minden Átalakuló Városra igaz, hogy az adott konkrét kezdeményezés nem érthető meg a helyi kontextus sajátosságai nélkül. Az Átalakuló Wekerle esetében kifejezetten fontos a történelmi háttér, az, hogy az 1909 és 1926 között épült Wekerle lakótelep egy olyan, a kertváros-mozgalom (lásd Ebenezer 1902; Skiera 2004, Nagy 1994; Nagy-Szelenyi 2008; Verő-Valló 2022) részeként létrejött telep, amit Európa egyik legkorábbi, legegységesebb és legegyedibb kertvárosaként tartanak számon. Nevét a kezdeményezőtől, Wekerle Sándor akkori miniszterelnökről kapta, aki a helyi munkások és hivatalnokok lakhatását kívánta a telep felépítésével megoldani. A korabeli kertváros-mozgalom alapelvei mentén a Wekerletelepet is a közösségi működést elősegítő módon tervezték meg és építették fel. , A történeti beszámoló egyik fő tanulsága egy létező, erősen hálózatos közösség jelentősége, egy falu Budapest közepén, ahol mindenki mindenkit ismer, és az újonnan érkezők aligha kerülhetik el, hogy a közösség tagjai legyenek." (Longhurst-Pataki 2015: 48.) A 20 000 lakosú telepen 50 000 fát, rengeteg gyümölcstermő bokrot, a hátsó udvarokba lakásonként négy, összesen 16 000 gyümölcsfát ültettek, ennek köszönhetően az élelemtermelés természetes része volt a telepi életnek. A Wekerle másik sajátossága, hogy a kezdetektől fogva aktív társadalmi élet jellemezte a telepet: 1910 megalakult a Wekerle Társaskör (Wekerle Klub), amit az egyik legrégebbi magyarországi civilszervezetként tartanak számon. Ez a Klub még ma is működik, célja a lakótelep kulturális örökségének őrzése. A Wekerletelep az idők során meg tudta őrizni ezt a kertvárosi jelleget, és példát tud nyújtani a modern, fenntarthatóságra törekvő urbanizációs fejlesztések számára (Miller 2002; idézi Longhurst-Pataki 2015: 49). Eppen ezért talan nem véletlen, hogy az Átalakuló Wekerle ideája meg tudott fogalmazódni. Ehhez persze az is kellett, hogy helyben éljenek olyanok, akik ismerték és gyakorolták az alulról szerveződő működésmódot, aktív állampolgárok voltak zöldmozgalmi háttérrel. Korábban is szerveztek már helyi zöld projekteket - szlogenjük a „Klimabarát Wekerle, Emberbarát Wekerle" volt —, és ennek kapcsán kerültek kapcsolatba az Átalakuló Városok mozgalommal. Az Átalakuló Wekerle a Wekerle Társaskör keretein belül működő Zöld Hajtás nevű csoportból nőtt ki. Később a két kör eltávolodott egymástól, aminek oka — Pataki György vizsgálata szerint — a kulturális különbségekben, az eltérő di
