Oldal 317 [317]
„NEM KÖLTÖZHET MINDENKI VIDEKRE”. VÁROSI KÖZÖSSÉGI VÁLASZOK 315
Magyarorszägi pelda: az Atalakulö Wekerle
Magyarországon is létezik egy, az Átalakuló Városok Mozgalomhoz tartozó kö¬
zösség, ez pedig az Átalakuló Wekerle. A csoport a budapesti Wekerletelepen
működik (19. kerüled, magánemberek és civil szervezetek alkotják, akik sokszínű
tevékenységet fejtenek ki.
Az Átalakuló Wekerle esetében a lokalitásnak sajátos szerepe van, ami a We¬
kerletelep történetében gyökerezik (összefoglalja: Longhurst-Pataki 2015: 489.
Valószínűleg minden Átalakuló Városra igaz, hogy az adott konkrét kezdemé¬
nyezés nem érthető meg a helyi kontextus sajátosságai nélkül. Az Átalakuló
Wekerle esetében kifejezetten fontos a történelmi háttér, az, hogy az 1909 és
1926 között épült Wekerle lakótelep egy olyan, a kertváros-mozgalom (lásd
Ebenezer 1902; Skiera 2004, Nagy 1994; Nagy-Szelenyi 2008; Verő-Valló 2022)
részeként létrejött telep, amit Európa egyik legkorábbi, legegységesebb és leg¬
egyedibb kertvárosaként tartanak számon. Nevét a kezdeményezőtől, Wekerle
Sándor akkori miniszterelnökről kapta, aki a helyi munkások és hivatalnokok
lakhatását kívánta a telep felépítésével megoldani.
A korabeli kertváros-mozgalom alapelvei mentén a Wekerletelepet is a közös¬
ségi működést elősegítő módon tervezték meg és építették fel.
, A történeti beszámoló egyik fő tanulsága egy létező, erősen hálózatos közös¬
ség jelentősége, egy falu Budapest közepén, ahol mindenki mindenkit ismer,
és az újonnan érkezők aligha kerülhetik el, hogy a közösség tagjai legyenek."
(Longhurst-Pataki 2015: 48.)
A 20 000 lakosú telepen 50 000 fát, rengeteg gyümölcstermő bokrot, a hátsó
udvarokba lakásonként négy, összesen 16 000 gyümölcsfát ültettek, ennek kö¬
szönhetően az élelemtermelés természetes része volt a telepi életnek. A Wekerle
másik sajátossága, hogy a kezdetektől fogva aktív társadalmi élet jellemezte a
telepet: 1910 megalakult a Wekerle Társaskör (Wekerle Klub), amit az egyik
legrégebbi magyarországi civilszervezetként tartanak számon. Ez a Klub még
ma is működik, célja a lakótelep kulturális örökségének őrzése.
A Wekerletelep az idők során meg tudta őrizni ezt a kertvárosi jelleget, és
példát tud nyújtani a modern, fenntarthatóságra törekvő urbanizációs fejleszté¬
sek számára (Miller 2002; idézi Longhurst-Pataki 2015: 49). Eppen ezért talan
nem véletlen, hogy az Átalakuló Wekerle ideája meg tudott fogalmazódni. Ehhez
persze az is kellett, hogy helyben éljenek olyanok, akik ismerték és gyakorolták
az alulról szerveződő működésmódot, aktív állampolgárok voltak zöldmozgalmi
háttérrel. Korábban is szerveztek már helyi zöld projekteket - szlogenjük a „Kli¬
mabarát Wekerle, Emberbarát Wekerle" volt —, és ennek kapcsán kerültek kap¬
csolatba az Átalakuló Városok mozgalommal.
Az Átalakuló Wekerle a Wekerle Társaskör keretein belül működő Zöld Hajtás
nevű csoportból nőtt ki. Később a két kör eltávolodott egymástól, aminek oka
— Pataki György vizsgálata szerint — a kulturális különbségekben, az eltérő di¬