Page 313 [313]
„NEM KÖLTÖZHET MINDENKI VIDEKRE”. VÁROSI KÖZÖSSÉGI VÁLASZOK 311
A városok ökoszisztemakent kezelése kiemelt jelentőségű Emmett és Nye (és
sokan mások) szerint abban, hogy élhetőbb és fenntarthatóbb településekké
lehessen őket átalakítani (Emmett-Nye 2017).
A városok már most is számos lehetőséget kínálnak: ökológiai kutatások és
kísérletek zajlanak ott, a környezeti aktivizmus kiindulópontjai. Néhány város
elindult az aprólékos reformok vagy éppen a nagy, szisztematikus változások
útján (Ljubljana, Bécs, Frankfurt, Energy Cities), mások pedig alulról szerveződő
közösségi cselekvések helyszínéül szolgälnak (inner city ökofalvak, közössegi
kertek, värosi permakultüra, klimabarät települ&sek, Transition Towns stb.).
A humän környezettudomäny szerint mindezek siker&hez az az alapvetö meg¬
értés vezethet el, hogy az ember nem áll külön a természettől, hanem maga is
biológiai lény, és kulturális intézményei szorosan kapcsolódnak a természetes
körforgáshoz és a tájhoz, amiben élünk.
A városokra mint ökoszisztémára tekintő komplex városfejlesztési törekvések
egyre dominánsabbak a kortárs fenntarthatósági diskurzusokban. A témának
kiterjedt szakirodalma és számtalan módszere és példája van (ásd például Tang
2013), amit azonban most nem tárgyalunk, hanem e humán környezettudományi
olvasókönyv - tervezett — második kötetében foglalkozunk majd vele. Ebben a
fejezetben az alulról szerveződő városi közösségekre fókuszálunk, méghozzá
két ilyen kezdeményezést, a közösségi kerteket és az Átalakuló Városok Mozgal¬
mat vesszük górcső alá.
Átalakuló Városok Mozgalom (TM, TTM, TTN)
Az Atalakulö Värosok Mozgalom (Transition Towns Movement) Angliából indult,
alapítója Rob Hopkins. Az első Átalakuló Város — Hopkins vezetésével — 2006¬
ban alakult meg az angliai Totnes városában. A mozgalom honlapja szerint 2023
januárjában 1121 csoport tartozott a mozgalomhoz (https://transitiongroups.
org/). A tagok jellemzően relatíve jómódú, tanult emberek, akik elfogadják a
tudományos konszenzust az antropogén klímaváltozás és az energiakrízis lété¬
röl (Boudinot-LeVasseur 2016: 386).
A mozgalom azon az előfeltevésen alapul, hogy a nem megújuló erőforrások
kimerülése és az antropogén éghajlatváltozás kettős fenyegetése megkívánja az
emberektől, hogy újragondolják és újratervezzék az életvitelüket, és ellenálló,
fenntartható közösségek hozzanak létre. Céljuk egy alacsony karbonkibocsátású,
társadalmi igazságosságon alapuló, reziliens közösségekből álló világ kialakítása,
ami aktív részvételiségen és a gondoskodás kultúráján alapul. Ennek eszközei
a rugalmas és alkalmazkodéképes helyi közösségek, amelyek alkalmasak arra,
* " A mozgalmi irodalomban és a szakirodalomban a mozgalomra használatos megnevezések az
Átalakuló Mozgalom (Transition Movement, TM), az Átalakuló Városok Mozgalom (Transition
Town Movement, TTM) és az Átalakuló Városok Hálózat (Transition Town Network, TTN).
Rövidebb formában Átalakuló Városoknak is szokták nevezni őket.