OCR Output

„NEM KÖLTÖZHET MINDENKI VIDÉKRE"
VÁROSI KÖZÖSSÉGI VÁLASZOK

Farkas Judit

A Föld emberi népességének jelentős része, jelenleg 5690-a él varosokban,! a
városok a világ gazdasági, társadalmi és hatalmi központjai, meghatározó befo¬
lyással bírnak a természeti környezetre. Ennek következtében kikerülhetetlenek
a humán környezettudomány számára.

A város

A városok számos, erőforrásokkal kapcsolatos gonddal küzdenek (élelem, viz,
energia, közlekedés, szemét stb.), és hatalmas igényükkel komoly szerepet ját¬
szanak nemcsak közvetlen környezetük, hanem az egész világ környezeti prob¬
lémáiban (például ők adják a karbonkibocsátás 75 százalékát, miattuk alakulnak
ki távoli monokultúrák, a környezeti igazságtalanság számtalan példájáról nem
is beszélve). Robert S. Emmett és David E. Nye a humán környezettudományba
bevezető könyvük , Energy, Consumption, and Sustainable Cities" című fejeze¬
tében a következőképpen foglalják össze a várossal kapcsolatos kérdésfelveté¬
seket (Emmett-Nye 2017):

A városok esetében alapvető kérdés az energiafelhasználás problémája. Az
energiáról való gondolkodásban az 1970-es években radikális fordulat történt:
míg a nyugati világban a 19. századtól az energiafelhasználás mennyisége a
haladás, a civilizáció fejlettségének fokmérője volt, és leginkább csak a gazda¬
sági-társadalmi fejlődésben betöltött szerepe szerint értékelték (ehhez lásd az
ökológiai antropológiáról szóló fejezetet), addig ma már a magas energiafogyasz¬
tás nem előrehaladásként, hanem éppen ellenkezőleg, problémaként értelme¬
ződik. Ezalatt nemcsak a fogyóban lévő és egyre drágább energia problémáját
kell érteni, hanem az energiahasználat fogalma elválaszthatatlanná vált a kör¬
nyezeti problémáktól. Az 1960-as években egyre nyilvánvalóbbá vált a nem
megújuló energiák kitermelése és felhasználása okozta szennyezések, az infra¬
struktúra okozta károk, majd az 1970-es években beütött energiaválság (peak-oiD,
később pedig az atomenergiával kapcsolatos aggodalmak (atomhulladék, cser¬
nobili és fukuyamai atomerémü-balesetek) miatt egyre komolyabb dilemmák
öveztek az energiakérdést. A retradicionalista mozgalmak az energiafelhasznä¬

1 Forräs: https://data.worldbank.org/indicator/SP.URB.TOTL.IN.ZS