Oldal 307 [307]
OCR
ÖKOFALVAK 305 Utószó Amikor 2007 táján elkezdtem kutatást folytatni a hazai ökofalvakban, ? majd pedig erről a kutatásról beszélni, minden alkalommal részletesen el kellett magyaráznom, hogy mi az az ökofalu, milyen környezeti-gazdasági és társadalmi problémákra reflektál a létezésük, és mit takar az ökológiai életmód. A növénytársítás, a komposzttoalett, a mulcsozás vagy a bevásárlóközösség jobbára ismeretlen fogalmak voltak. Ez a világkép és életmód egyfelől érdeklődést, kíváncsiságot, másfelől viszont értetlenkedést váltott ki a hallgatóságból. Az ökofalusiakat sokan — ahogyan Karen Litfin amerikai politológus fogalmazott — utópikus menekülőknek (utopian fugitives) (Litfin 2011: 136), élettiket pedig hobortos extremitäsnak tekintették. A környezeti diskurzusokban, igy az ökofalusi narrativäban is gyakran fellelhető apokaliptikus jövőkép sem segítette elő az elfogadásukat, a világot ostorozó profetikus beszédmód pedig sokakat kifejezetten eltántorított tőlük. Az általuk összegyűjtött tudás és tapasztalat csak egy szűk réteg számára volt fontos. Így ment ez hosszú évekig, egészen a 2010-es évek végéig, 2020-as évek elejéig, amikor is szinte egy csapásra megváltozott a helyzet: a fenntartható, helyi, ökológiai terminusok és metódusok bekerültek a közgondolkodásba, és mindenhonnan azokat az aggodalmakat halljuk, amelyeket korábban csak egy szűk réteg — például az ökofalvak — hangoztattak. Az egyre nyilvánvalóbbá váló ökológiai válságról szóló diskurzusok berobbantak a mindennapokba, és a pandémiával, majd pedig az orosz-ukrán háborúval közösen olyan helyzetet teremtettek, ami a biztonságról és a jövőről alkotott kép átértékelésére készteti a többségi társadalmat is. A környezeti és a velük szoros kapcsolatban álló gazdasági és társadalmi problémák egyre nyilvánvalóbbá válásával, e problémák létének elfogadásával párhuzamosan felértékelődtek azok a megoldási metódusok, amelyeket a z6ldmozgalmak és az 6kologiai életreform-mozgalmak — igy az ökofalvak is — javasolnak, illetve gyakorolnak, megélnek. Ezt a helyzetet nagyon fontos visszaigazolásként értékelték: , Mi 30 éve készülünk arra, ami most van" — mondják (Farkas 2022), a környezeti problémákra vonatkozó jóslataik bejöttek, és az általuk gyakorolt életforma több ponton beváltotta a hozzá fűzött reményeket (nem voltak élelmiszer-ellátási gondjaik, nem különösebben érezték meg a karantént, nincsenek fűtési problémáik stb.)." Bár azt látjuk, hogy jelenleg komoly érdeklődés mutatkozik meg ezen életforma iránt, azt, hogy ez az érdeklődés mennyiben alakul át cselekvéssé, csak később fog igazán meglátszani. A nyugati ökofalvak egy része már most hirtelen megnövekedett beköltözőhullámról számol be, ami számos nehézséggel is jár: 12007 óta folytatok néprajzi-kulturális antropológiai kutatást az — elsősorban hazai — ökofalvakban. Kutatási módszereim az antropológiában bevett módszerek: résztvevő megfigyelés, interjúk készítése, az írott források gyűjtése és feldolgozása, online terepmunka. 14 De pontosan tudják, hogy a , világvégét" nem úszhatják meg, hiszen a tökéletes önellátástól nagyon messze vannak. Ráadásul az utóbbi évek aszályos időszakai éppen az offgrid-életmód számára okozott különös nehézséget.
