Seite 304 [304]
302 FARKAS JUDIT
Máriahalom-faluban. Nem önálló településként, hanem egy meglévő faluba
beköltözve jött létre a Nagyszékelyi Közösség és a Nyimi Öko Közösség. A magyar
palettán az ökotanya típusát képviseli a Szeri Ökotanyák Szövetsége.
Adminisztratív értelemben nem beszélhetünk önálló ökofaluról Magyarorszá¬
gon. Még azok a közösségek is, amelyek önállóan, zöldmezős beruházásként
(Krisna-völgy, Galgahévízi ökofalu, Magfalva) vagy kihalt falu helyén (Gyűrűfű)
jöttek létre, egy közeli településhez tartoznak közigazgatásilag.
A magyarországi ökofalvakra is igaz, hogy az ideális ökofalu-elgondolásnak
egyes részleteit tudták többé-kevésbé megvalósítani. Itt is jellemző, hogy az
önellátás víziója az egyik legfőbb prioritás a közösségépítésben, de azt is jól
tudják, hogy a helyi önellátás rendkívül nehéz és időigényes. (Az önellátás és a
közösség kérdéséhez lásd: Christian 2004.) A magyar közösségek között Kris¬
na-völgy és Visnyeszéplak áll legközelebb a teljes élelmiszer- és energia-önellá¬
táshoz, az utóbbiban még Gyűrűftű és a galgahévízi ökofalu is jeleskedik. Az
önellátás egyik fontos eleme a helyben megélés, ami azonban a legnagyobb
kihívás a magyar ökofalvak, ökoközösségek számára." Jelenleg viszonylag ke¬
vesen találták meg azt a megélhetési formát, ami helyben is megvalósítható, ők
leginkább mezőgazdasági termékeikből, turizmusból és oktatási tevékenységből
élnek meg. Néhányan pályázati forrásokat felhasználva biztosítják megélhetésü¬
ket. Határesetet jelentenek azok, akik ugyan nem ingáznak mindennap, de
mégsem a helyi erőforrásokból élnek, mint például az informatikusok, de találunk
4 . Ahogyan a hozzájuk hasonló helyen, kis településeken, zsákfalvakban élők számára is.