Page 303 [303]
ÖKOFALVAK 301
sägi-tärsadalmi folyamatok ellensúlyozásának eszköze a kis léptékű, önálló,
hosszú távon fenntartható és közösségi alapú település- és életmód, amely le¬
hetőséget ad arra, hogy megvédje a természeti környezetet, és értelmes emberi
életet, jól-létet biztosítson. Ez egyben függetlenséget is biztosít az uralkodó
rendszerekkel szemben, és túlélési esélyt az esetleges összeomlás esetére. Aho¬
gyan az ökofalusiak megfogalmazzák, a cél , leválni a köldökzsinórról", azaz
a függést okozó infrastrukturális és szociális hálókról. Életmódjuk kulcseleme
az önellátásra való törekvés, aminek több indítéka is van, és ezek mindegyike
szorosan kapcsolódik a biztonság, illetve a kockázat kérdéséhez: ha a táplálko¬
zás példáját tekintjük, akkor az ökofalusiak szerint a saját kezűleg megtermelt
élelem egyfelől függetlenné tesz az ipari mezőgazdaságtól, az élelmiszeripartól
és a kereskedelemtől, amelyek esetleges összeomlása esetén az emberek élel¬
miszer-ellátása lehetetlenné válna, másfelől pedig a saját termelés egészségügyi¬
leg biztonságosnak tekintett, , tiszta", kockázatmentes élelmet biztosít.
A természet szeretete és védelme, a természettel való harmóniában élés mel¬
lett a közösségben élés legalább olyan fontos motiváció számukra; a mozgalom¬
ban jelentős a közösségről folyó diskurzus, erős a közösség utáni vágy, a min¬
dennapi élet egyfajta kommunisztikus víziója (Halfacree 2007: 132).
Az ökofalu-koncepció alapját képezik az olyan tudományos eredmények, mint
a fenntarthatóság elméletei, a rendszerelmélet, az alkalmazott ökológia, a hu¬
mánökológia stb." Emellett az ökofalu-mozgalom sokféle ideológiai-spirituális
világképből is táplálkozik (környezetfilozófiai irányzatok, ökospiritualitás, zöld
vallásosság stb.)." Ezek mindegyikében fontos az ember és a természet viszonyá¬
nak újraértelmezése és az ember felelősségének hangsúlyozása.
Valószínűleg egyetlen ökofalu sem felel meg teljes egészében a definícióknak,
a legtöbb meghatározás tehát nem a meglévő ökofalvak szintézise, hanem sokkal
inkább célkitűzéseket, irányokat fogalmaz meg. Ők maguk is tisztában vannak
azzal, hogy jelenlegi életmódjuk még nem tekinthető önellátónak, függetlennek,
ezért sokkal pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy az önellátás, a függetlenedés,
az autonómia kísérletezése folyik. Jól tudják (különösen, akik már próbálják/
próbálták), hogy ez az elképzelés és törekvés meglehetősen utópikus, ezért
egyformán hangsúlyozzák kísérletjellegét, de e kísérlet fontosságát is.?
A magyar ökofalvak változatos módon és helyen jöttek létre. Kihalt település
helyén építették fel Gyürüfü ökofalut, kihalöfelben lévő település helyén pedig
Visnyeszéplakot. Zöldmezős beruházásként jött létre Krisna-völgy, Magfalva és
a galgahévízi ökofalu. Nem annyira településként, mint inkább oktatóközpont¬
ként működik a Természetes Életmód Alapítvány telephelye Tata-Agostyánban,
az Ormánság Alapítvány Drávafokon, a gömörszőlősi oktatóközpont és a Biofalu
Az ökofalvakban nem egy, tudományos munkát is végző lakost is találunk, akik előadásokkal,
írásokkal maguk is hozzájárulnak az agrártudományi, ökológiai, fenntarthatósági stb. tudományos
diskurzusokhoz.
Ehhez lásd kötetünk , Környezetfilozófia" , illetve , Vallás és ökológia" című írásait.
) Erre utal az 6kofalu-alapito Kilian Imre egyik tanulmányának címe is: , Lombikba zart fenntart¬
hatóság" (Kilián 2007).