Oldal 287 [287]
À KOSPALLAGI ÔREGHAZ-PROJEKT MINT RESZVETELI AKCIOKUTATAS. .. 285
lehet legjobban, testközelből megismerkedni csapatunk stílusával, dinamikájával,
és eldönteni, valaki akar-e tartósan velünk dolgozni. Számos csapattag került be
már így közösségünkbe. Harmadrészt a közös fizikai munka egy túl nem be¬
csülhető hatással bíró közösségfejlesztési eszköz. A fizikai alkotás érzése egyrészt
össze is kovácsolja a résztvevőket, ugyanakkor elkerülhetetlenül előhozza a
különbségeket, konfliktusokat, melyek feloldása feladatot is jelent, siker esetén
Zo
viszont szintén erősíti az összetartozás érzését.
Néprajzi kutatás
A klasszikus, néprajzi módszerekkel történő kutatás a kezdetektől, 2017-től
munkánk egyik központi része. Szerveztünk több napos kutatótáborokat, vala¬
mint változó intenzitással folyamatosan készítünk interjúkat a falu lakóival, zö¬
mében az idősekkel.
A , helyi tudás" fogalma az évek alatt munkánk központi elemévé vált. A fo¬
galmat meglehetősen kiterjesztett értelemben közelítjük meg. Része az, amit a
kutatás , hagyományos ökológiai tudás" néven tart számon (Berkes 2018), de
annál több is, részének tekintjük a helyi lakosság személyes és történeti emlé¬
kezetét is. Egy nagyon jelentős része szorosan kapcsolódik a helyi ökológiai
környezethez: nemcsak a szorosan vett ökológiai és agrártudás (mint a kiterjedt
gyógynövény- és gombaismeret, gyümölcsészeti, állattartási, növénytermesztési
tudás), valamint a háziipari és kézműves, kisipari tudás, de egykor az életmód
számos egyéb eleme (az építészet, a viseleb) is erősen kapcsolódott a természeti
környezethez (Id. Bali 20059. A helyi tudásban az egykori paraszti múlt tudása
azonban nem válik el élesen a későbbi korok elemeitől, beszélgetőtársaink
ugyanúgy hivatkoznak a szövetkezeti időszakban vagy azóta tanult agrártudásra
is. Mikor helyi gyümölcsészeti szakértőkről érdeklődtünk, sokszor a tősgyökeres
lakosok is fiatal, másodgenerációs beköltöző barátunkat ajánlották. A tudás
egységet alkot hordozói fejében, csak kívülről nézve válnak el benne az , öko¬
logikus", a természettel való harmonikus létezést hordozó elemek, de sokszor
ezek is hibriditásban léteznek az egyéb elemekkel. Kóspallagon például a koc¬
kaházak egy jelentős része is vályogból épült, a helyi tudásban meghúzott ha¬
tárok mesterséges kutatói konstrukciók, hordozóik fejében nem válik el ilyen
kategóriákra.
A faluban végzett munka során erősen tapasztaljuk, hogy a falu tősgyökeres
lakói egyfajta kisebbségi tudattal beszélnek saját tudásukról, azt nem értelmezik
tudásként: , ő, én nem tudok semmit". Mi azonban az antropológiai alapállásnak
megfelelően mindenre és mindenkire kíváncsiak vagyunk, minden helyi lakos
tudását meghallgatjuk, és rendezvényeinken is ezt a szemléletet közvetítjük. A
helyi tudás alapvetően összefügg a közösségépítéssel is. Nemegyszer vettük
észre, illetve derült ki a visszajelzésekből, hogy a helyi tudás feltárása, megosz¬
tása, a róla való párbeszéd elindulása indított el társadalmi csoportokon átívelő
emberi kapcsolatokat. Amikor Budapestről érkezett önkénteseink helyi idősek¬