Page 285 [285]
OCR
À KOSPALLAGI ÔREGHAZ-PROJEKT MINT RESZVETELI AKCIOKUTATAS. .. 283 az is fontos jellemzője, hogy az alulról jövő, helyi igények szülik, és azok is határozzák meg kérdéseit, működését, ami szintén a kezdetektől jellemző munkánkra (a részvételi akciókutatásról Id. Udvarhelyi-Dósa 2019; Pataki—Vári 2011; Mälovics 2020: 75-108). Az ökológiai szemlélet munkánkban többféle módon is megnyilvánul. Fontos célkitűzésünk az egykori paraszti életforma ökologikus elemeinek megismerése, a jelenkori gyakorlatba való visszaemelése. Ugyanakkor a tájház létrehozását tágabb értelemben is jellemzi az ökolokalista világszemlélet (az ökolokalizmusról Id. Norberg-Hodge 2000; Curtis 2003). A település múltjának megismerése a helyhez való kapcsolódást, a lokális, helyi identitás erősödését is szolgálja, emellett egy önrendelkező, szoros és mély emberi kapcsolatokkal jellemezhető emberi közösség alapjául is szolgálhat. Az egymáshoz és a természeti környezethez való valódi kapcsolódás jelenti az alapját a környezettudatos viselkedésnek és így az ökolokalista filozófiának is. Esettanulmányunk egy jelentős része tehát a közösségfejlesztési dimenziót is tárgyalja, mint az ökolokalista szemlélet alapvető részét. A faluról Kutatásunk helyszíne a Magas-Börzsöny kapujában, festői természeti környezetben fekvő Kóspallag. A 20. század közepéig a viszonylag elzárt, szűk határral rendelkező, nehezen megművelhető földjei miatt szegény település lakói Vácra, illetve Budapestre ingáztak munkát vállalni, illetve gombát és erdei gyümölcsöket árusítani a piacokon. A szocializmus alatt a szervezett felvásárlás, majd feldolgozás által fellendített málnatermesztés jelentett jelentős bevételi forrást a település lakóinak. Emellett az erdőgazdálkodás jelent máig fontos bevételt, de sokan járnak a márianosztrai bányába és a börtönbe is dolgozni. A bakancsos turizmus kiszolgálására épülő szállásadás is része a település életének, de a határban található wellnesshotel is többeknek ad munkát. Napjainkban sokan járnak mind a Dunakanyarba, mind a tömegközlekedéssel is egyre jobban megközelíthető Budapestre munkát vállalni. Műemlékvédelem, építőtáborok Helyi munkánk kiindulópontját egy, a település magjában álló parasztház renoválása képezi. Az épület legrégebbi anyaga körülbelül 1860-as, egy része ekkor már biztosan állt. Tulajdonosa az épületen tudatosan csak apró átalakításokat végzett, két háború közti arculatát és egykori tárgyi berendezésének egy jelentős részét megőrizte. Az épület az évtizedek alatt nemcsak tulajdonosainak, a Czapák családnak és rokonságának adott otthont, de interjúink tanulsága szerint mérete és központi helyzete miatt sokszor szolgált a múltban is közösségi események helyszíneként. Emiatt sokszor érezzük úgy, munkánk nem is új funkciót ad az épületnek, hanem egy régi, egykor meglévő funkciót állít vissza. A telken álló
