Oldal 285 [285]
À KOSPALLAGI ÔREGHAZ-PROJEKT MINT RESZVETELI AKCIOKUTATAS. .. 283
az is fontos jellemzője, hogy az alulról jövő, helyi igények szülik, és azok is ha¬
tározzák meg kérdéseit, működését, ami szintén a kezdetektől jellemző mun¬
kánkra (a részvételi akciókutatásról Id. Udvarhelyi-Dósa 2019; Pataki—Vári 2011;
Mälovics 2020: 75-108).
Az ökológiai szemlélet munkánkban többféle módon is megnyilvánul. Fontos
célkitűzésünk az egykori paraszti életforma ökologikus elemeinek megismerése,
a jelenkori gyakorlatba való visszaemelése. Ugyanakkor a tájház létrehozását
tágabb értelemben is jellemzi az ökolokalista világszemlélet (az ökolokalizmus¬
ról Id. Norberg-Hodge 2000; Curtis 2003). A település múltjának megismerése a
helyhez való kapcsolódást, a lokális, helyi identitás erősödését is szolgálja, emel¬
lett egy önrendelkező, szoros és mély emberi kapcsolatokkal jellemezhető emberi
közösség alapjául is szolgálhat. Az egymáshoz és a természeti környezethez való
valódi kapcsolódás jelenti az alapját a környezettudatos viselkedésnek és így az
ökolokalista filozófiának is. Esettanulmányunk egy jelentős része tehát a közös¬
ségfejlesztési dimenziót is tárgyalja, mint az ökolokalista szemlélet alapvető részét.
A faluról
Kutatásunk helyszíne a Magas-Börzsöny kapujában, festői természeti környezet¬
ben fekvő Kóspallag. A 20. század közepéig a viszonylag elzárt, szűk határral
rendelkező, nehezen megművelhető földjei miatt szegény település lakói Vácra,
illetve Budapestre ingáztak munkát vállalni, illetve gombát és erdei gyümölcsö¬
ket árusítani a piacokon. A szocializmus alatt a szervezett felvásárlás, majd fel¬
dolgozás által fellendített málnatermesztés jelentett jelentős bevételi forrást a
település lakóinak. Emellett az erdőgazdálkodás jelent máig fontos bevételt, de
sokan járnak a márianosztrai bányába és a börtönbe is dolgozni. A bakancsos
turizmus kiszolgálására épülő szállásadás is része a település életének, de a
határban található wellnesshotel is többeknek ad munkát. Napjainkban sokan
járnak mind a Dunakanyarba, mind a tömegközlekedéssel is egyre jobban meg¬
közelíthető Budapestre munkát vállalni.
Műemlékvédelem, építőtáborok
Helyi munkánk kiindulópontját egy, a település magjában álló parasztház ren¬
oválása képezi. Az épület legrégebbi anyaga körülbelül 1860-as, egy része ekkor
már biztosan állt. Tulajdonosa az épületen tudatosan csak apró átalakításokat
végzett, két háború közti arculatát és egykori tárgyi berendezésének egy jelentős
részét megőrizte. Az épület az évtizedek alatt nemcsak tulajdonosainak, a Czapák
családnak és rokonságának adott otthont, de interjúink tanulsága szerint mérete
és központi helyzete miatt sokszor szolgált a múltban is közösségi események
helyszíneként. Emiatt sokszor érezzük úgy, munkánk nem is új funkciót ad az
épületnek, hanem egy régi, egykor meglévő funkciót állít vissza. A telken álló