BEVEZETŐ A KÖZÖSSÉGI VÁLASZOKHOZ 281
a fogyasztás csökkentése, a szemét minimalizálása, karbonsemlegesség elérése,
energiahatékonyság, a születési ráta csökkentése, helyi élelmiszer fogyasztása,
hulladékcsökkentés stb., és természetesen ezek kombinációja. A kutatók egyet¬
értenek abban, hogy a legalapvetőbb változást a fogyasztási szokások és a tár¬
sadalmi szerveződés terén kellene elérni (Emmett-Nye 2017: 123-128).
Ezekre az alapvető kihívásokra reflektálnak a következőkben bemutatott
magyarországi közösségek is.
Barton, Hugh ed. 2000. Sustainable Communities. The Potential for Eco-Neighbourhoods.
London, Earthscan.
A könyv körbejárja a szomszédság fogalmát, annak eltérő értelmezéseit, majd felvá¬
zolja a működőképes, fenntartható közösségek lehetőségeit. Olyan területeket vizs¬
gál meg, mint a közösség és szubszidiaritás, az erőforrások helyi kezelése és így to¬
vább. Mindezt számos példával és esettanulmánnyal hozza közelebb az olvasóhoz.
Emmett, Robert S. — Nye, David E. 2017. The Environmental Humanities. A Critical
Introduction. Cambridge, MA — London, UK, The MIT Press.
Hubbell, J. Andrew — Ryan, John C. 2022. Introduction to the Environmental Humanities.
Abingdon, Oxon, Routledge.
Oppermann, Serpil — Iovino, Serenella 2017. The Environmental Humanities and the
Challenges of the Anthropocene. London, Rowman & Littlefield International.
Paunescu, Carmen 2014. ,Current trends in social innovation research: social capital,
corporate social responsibility, impact measurement Management & Marketing”.
Challenges for the Knowledge Society, 9/2: 105-118. http://search.proquest.com/
docview/1618069421/fulltext/57 DECA 28D8814EB1PQ/1?accountid=15545
Tsing, Anna 2015. The Mushroom at the End of the World: On the Possibility of Life in
Capitalist Ruins. Princeton, NJ, Princeton University Press.