Oldal 281 [281]
BEVEZETŐ A KÖZÖSSÉGI VÁLASZOKHOZ
Farkas Judit
A következő tanulmányok néhány konkrét, magyarországi közösségi példát
mutatnak be. Ezek a kezdeményezések a humán környezettudományéval azo¬
nos szemlélettel közelítenek a kortárs környezeti, társadalmi, gazdasági és etikai
problémákhoz, és komplex választ igyekeznek adni azokra. Mindegyikükre
igaz, hogy túllépve a technológiai optimizmuson — miszerint a modern tudomány
és technológia kéz a kézben minden probléma megoldására képes — az együtt¬
működésen alapuló közösségi válaszokban látják a megoldást. Közös felisme¬
résük, hogy a jelen és a vágyott valóság között jelentős rés húzódik, a társadalmi
szféra hiányosan működik, ami kihat a környezeti problémákra is. Mindannyian
olyan társadalmi innovációt dolgoztak ki és éltetnek, ami kísérletet tesz az ösz¬
szes szereplő számára ideálisabb működésre (a társadalmi innovációhoz lásd
Paunescu 2014).
Az együttműködést számos szerző nem opcióként, hanem éppenséggel meg¬
kerülhetetlen esélyként értelmezi. Andrew Hubbel és John Ryan egyenesen úgy
fogalmaz, hogy az individualizmus és az önérdek az antropocén és az ipari-ka¬
pitalista rendszer mozgatórugója, míg korábban ezek társadalomellenes értéknek
és viselkedésnek számítottak." Az individualizmus ráadásul szembemegy azzal,
amit az evolúciós biológia és az ökológia tanít nekünk az együttműködés elő¬
nyéről akkor, ha hosszú távú sikert akarunk elérni. , Az antropocén megmutatja
nekünk, hogy együtt kell működnünk, vagy meghalunk" (Hubbell-Ryan 2022:
509. A szerzők itt hozzáteszik azt is, hogy meg kell tanulnunk más fajoknak is
beleszólást adni a Föld jövőjébe, mert mindenki egyformán fontos a bolygó
életének fenntartásában (uo. Tehát az együttműködést nemcsak az emberre,
hanem minden létezőre értik. Anna Tsing ugyanilyen radikálisan fogalmaz:
, Az életben maradáshoz minden faj esetében együttműködésre van szükség. Az
együttműködés azt jelenti, hogy a különbségeken dolgozunk. [...] Együttműkö¬
dés nélkül meghalunk" (Tsing 2015: 28). Ennek megértéséhez kitűnő és jól ismert
példa a méhek fontossága: eltűnésükkel veszélybe kerül az élelmünk, az öko¬
szisztéma egészségéről nem is beszélve (Opperman-Iovino 2017: 12).
Az itt bemutatott közösségek valamilyen módon kapcsolódnak a világszerte
jelen lévő environmentalizmushoz, lokális és globális kapcsolathálókat alkotnak;
! " A kortárs (ökológiai) közösségek között jó néhány olyan akad, amelyek éppen ezért fordulnak
a korábbi kultúrákhoz, ezeket nevezi a szakirodalom retradicionalista közösségeknek.