Page 248 [248]
246 Nacy Gyula
ha az aktorok cselekvési mechanizmusai más döntéseket eredményeznek. Így
állhat elő az a helyzet, hogy a (feltételezhetően) segítő szándékú döntéshozók
reakciója nem találkozik a lakosság elvárásaival. A környezeti igazságtalansá¬
gokkal szemben az egyéneknek és a csoportoknak is különféle attitűdjeik van¬
nak, melyek idő közben változhatnak külső tényezők (például egy tájékoztató
kampány) hatására. Az adott folyamatok szubjektív értékelésének megváltozása
a felismerés és elismerés igazságtalanságához is köthető.
A környezeti igazságtalanságok többléptékű földrajzi térben valósulnak meg,
amelyben a léptékek és a különböző téregységek is folyamatosan hatással van¬
nak egymásra, kölcsönkapcsolatban áll.
Összességében a környezeti igazságosság vizsgálata kiterjed: az egészséges
környezethez kapcsolódó szabadságjog(ok) (D bizonyos döntések (2) és folya¬
matok (3) miatti csorbulásának (igazságtalanság) feltárására, ahol figyelembe
kell venni, hogy az alkalmazott fogalmak szubjektívek, így kontextusalapú meg¬
közelítés szükséges azok vizsgálatára. A környezeti igazságtalanságok emberi
és nem-emberi tényezők egymást kölcsönösen befolyásoló és alakító rendsze¬
rében (4), különböző térbeli és időbeli léptékben 65) jelentkeznek. Az igazság¬
talanság megszüntetéséhez alapvető fontosságú a participáció és a bevonás (0).
A környezeti igazságtalanságok tehát földrajzi tértől nem függetleníthető jelen¬
ségek, melyek kutatására a földrajztudomány kettőssége és szintetizáló látásmódja
kiváló keretet biztosít.
Természetből
eredő
kockázatok
méltányos
megosztása
12
Környezeti
igazságosság
(4) (5) (6)
Bevonäs a
dönteshozatali
folyamatokba
(2)
Egészséges,
élhető
környezet (1)
6. ábra. A környezeti igazságosság három alappillére az EPA megfogalmazása
alapján. Forrás: saját szerkesztés