zonytalan rendszerelemek, melyek hatására alakulnak ki az űgynevezett , cse¬
lekvők", és jönnek létre a cselekvő csoportok és hálózatok. Például egy természeti
katasztrófa következtében átalakulnak a települések társadalmi viszonyai, melyek
új kapcsolatokat eredményeznek a jobb érdekérvényesítés érdekében. A két
nézőpont összevetésének a környezeti igazságosság szempontjából fontos üze¬
nete, hogy a tér és a környezet egy emberek által generált folyamat, illetve a
társadalom terméke. Tehát a környezeti igazságtalanság alapvetően az emberek
által befolyásolt térben és környezetben alakul ki. Emellett a tér és annak kör¬
nyezeti tényezői is képesek a társadalom konstrukciójára, így a környezeti igaz¬
ságtalanság folyamata a társadalomban csoportképzőként jelenhet meg (Murdoch
1997; Bosco 2014).
Ráadásul a különböző társadalmi viszonyok között és eltérő térbeli és időbeli
léptékben ugyanazok a környezeti folyamatok másként jelennek meg. A környe¬
zeti igazsägtalansägok feltäräsänäl az idöbeliseg alapjan nem vegytisztän elkü¬
löníthető ex ante (megelőző) és ex post (követő) folyamatok azonosíthatók, azok
keverednek. Ex ante igazságtalanság alakul ki, hogy ha a környezetben lezajló
esemény (pl. katasztrófa) csak katalizátora az igazságtalanság felszínre törésének,
kialakulásának hátterében mélyebb és összetettebb társadalmi-gazdasági-hatalmi
folyamatok húzódnak meg. Ex post egy igazságtalanság, ha a környezeti esemény
következtében indul meg a környezeti degradáció, a társadalmi depriváció, és
ezek egymást gerjesztő, lefelé tartó spirális folyamatot hoznak létre. Az igazság¬
talan helyzetek felszámolása a térbeli szemlélet nélkül nem lehetséges, azért sem,
mert a környezeti közegek, a levegő, a talaj, a víz stb. más-más jellemzőkkel
bírnak, így az egyes igazságtalanságok (szennyezések) terjedése is más, az oko¬
zott károk is másként nyilvánulnak meg. A térbeli helyzet mérsékeli vagy éppen
erősíti a tapasztalt negatív folyamatokat, ezért a helyspecifikusság, a környezet
vizsgálata és az abból levont következtetések hozzájárulnak a megfelelő válasz¬
lépések megfogalmazásához. Azonban a jelen állapotok feltárásával a társadalom
egy pillanatnyi helyzete alapján határozzuk meg az igazságosság létét vagy hi¬
ányát, mely az időbeli kiterjedéssel nem foglalkozik, így a fejlődési folyamatok
egy kiragadott helyzetét írja le. Ezért előfordulhat, hogy ami pillanatnyilag igaz¬
ságos, az történelmi vagy földrajzi kontextusban igazságtalanabb, mint a koráb¬
ban tapasztaltak (Capeheart-Milovanovic 2007). Ezek alapján a környezeti igaz¬
ságosság és igazságtalanság kontextusfüggősége térhez és időhöz is kapcsolódik.
Egyrészt statikusan értelmezett, a hol és a mikor kérdésekre, másrészt struktu¬
rálisan is értelmezett, a miértre és hogyanra is választ ad a mögöttes folyamatok,
hatalmi viszonyok, történelmi beágyazottság alapján, melyek nagymértékben
befolyásolják a társadalmi viszonyok térbeliségét.
Az igazságtalan állapot és helyzet megszüntetése vagy mérséklése feltételezi
a lakosság tényleges bevonását a környezetét érintő jogi, politikai, szakpolitikai
döntéshozatalba, megvalósításba és végrehajtásba, tekintet nélkül a nemre,
életkorra, származásra, identitásra, jövedelemre. Az igazságosság össztársadalmi
érdek, ezért megvalósulása a lakosság legszélesebb körű bevonását igényli.
Az igazságosság akkor áll elő, ha közös nevező mentén kialakul a környezetileg