Page 243 [243]
KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG 241
számára biztosítva vannak a szükséges jogok), illetve a megfelelőség (mindenki
számára megfelelően biztosítottak a jogok) szempontjából (Weston 2009).
A környezeti igazságosság kutatóinak többsége a méltányosságot az egyenlőség
elve elé helyezni (5. ábra). Az igazságosság minimumelve is ezt fogalmazza meg,
mely szerint minden tevékenységünket úgy kell végrehajtani, hogy az ne rontsa
a leghátrányosabb csoportok helyzetét, méltányos legyen (Sachs 2009). A méltá¬
nyos igazságosság a közösségi lét alapja, melyben az emberek kollektíven elfo¬
gadják az együttműködés normait — allitja Rawls (97D.
5. ábra. Az igazságosság nem azonos az egyenlőséggel és a méltányossággal.
De melyik az igazságos? Ha mindenkinek egyaránt jut a tortából, vagy ha
mindenki jóllakik? Forrás: saját szerkesztés
A második nézőpont szerint az igazságtalanság kialakulása egy vagy több pár¬
huzamos folyamat eredménye (procedure/process), mely(ek) a mindennapi
gyakorlatokból, döntésekből eredeztethető(k). Az eljárás, intézmény és a folya¬
mat igazságtalansága (procedural/process injustice) az eljárásban és a folyamat¬
ban, valamint az abban való participációban tapasztalt igazságtalan, egyenlőtlen
és méltánytalan helyzetek összessége. Azt mutatja meg, hogy az egyén, a csoport,
az állam, a gazdasági szereplő stb. hogyan és milyen mértékben játszik szerepet
a térbeli , kirekesztési" folyamatban. Az ügyrendiségből eredő egyenlőtlenség
és igazságtalanság nehezen bizonyítható, illetve több esetben vitatható. A folya¬
matigazságosság kérdésköre kiegészülhet az úgynevezett helyreállító (restorative)
igazságossággal is (Sherman-Strang 2007). Ez alapvetően az igazságtalanságot
előidéző folyamat utolsó szakasza, mely felszámolhatja, konzerválhatja vagy
felerősítheti az igazságtalanságokat. A helyreállítás során az egyes aktorok és
érdekeltek száma növekedhet. Olyan új szereplők jelennek meg, akik a korábbi
szakaszokban még nem szerepeltek (például egy kármentesítési folyamatba
bejelentkező új károsultak), így több esetben az igazságosság elérése még ösz¬
szetettebb és bonyolultabb feladattá válik. Ráadásul a helyreállító szándék csak
korlátozottan érvényesül a sok résztvevő miatt (Sherman-Strang 2007). A hely¬
reállítási folyamat kontextusfüggő, így hasonló cselekmények kapcsán is hely¬