Oldal 243 [243]
OCR
KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG 241 számára biztosítva vannak a szükséges jogok), illetve a megfelelőség (mindenki számára megfelelően biztosítottak a jogok) szempontjából (Weston 2009). A környezeti igazságosság kutatóinak többsége a méltányosságot az egyenlőség elve elé helyezni (5. ábra). Az igazságosság minimumelve is ezt fogalmazza meg, mely szerint minden tevékenységünket úgy kell végrehajtani, hogy az ne rontsa a leghátrányosabb csoportok helyzetét, méltányos legyen (Sachs 2009). A méltányos igazságosság a közösségi lét alapja, melyben az emberek kollektíven elfogadják az együttműködés normait — allitja Rawls (97D. 5. ábra. Az igazságosság nem azonos az egyenlőséggel és a méltányossággal. De melyik az igazságos? Ha mindenkinek egyaránt jut a tortából, vagy ha mindenki jóllakik? Forrás: saját szerkesztés A második nézőpont szerint az igazságtalanság kialakulása egy vagy több párhuzamos folyamat eredménye (procedure/process), mely(ek) a mindennapi gyakorlatokból, döntésekből eredeztethető(k). Az eljárás, intézmény és a folyamat igazságtalansága (procedural/process injustice) az eljárásban és a folyamatban, valamint az abban való participációban tapasztalt igazságtalan, egyenlőtlen és méltánytalan helyzetek összessége. Azt mutatja meg, hogy az egyén, a csoport, az állam, a gazdasági szereplő stb. hogyan és milyen mértékben játszik szerepet a térbeli , kirekesztési" folyamatban. Az ügyrendiségből eredő egyenlőtlenség és igazságtalanság nehezen bizonyítható, illetve több esetben vitatható. A folyamatigazságosság kérdésköre kiegészülhet az úgynevezett helyreállító (restorative) igazságossággal is (Sherman-Strang 2007). Ez alapvetően az igazságtalanságot előidéző folyamat utolsó szakasza, mely felszámolhatja, konzerválhatja vagy felerősítheti az igazságtalanságokat. A helyreállítás során az egyes aktorok és érdekeltek száma növekedhet. Olyan új szereplők jelennek meg, akik a korábbi szakaszokban még nem szerepeltek (például egy kármentesítési folyamatba bejelentkező új károsultak), így több esetben az igazságosság elérése még öszszetettebb és bonyolultabb feladattá válik. Ráadásul a helyreállító szándék csak korlátozottan érvényesül a sok résztvevő miatt (Sherman-Strang 2007). A helyreállítási folyamat kontextusfüggő, így hasonló cselekmények kapcsán is hely
