Oldal 242 [242]
OCR
240 Nacy Gyula A B To p-d own Erdekérvényesités B otto mu p Globalis J 2 Globális J ; o conic © 2 Erdekérvényesitésf 4 D Regi onális a I ) d | 3 / 2 & Lokális i Befolyasosabb O ® O Befolväsosabb O közösség 2 c közösség Helyi érdekellentét 4. A és B ábra. A döntéshozatal által előidézett környezeti igazságtalanságok. Forrás: saját szerkesztés A döntéshozatali mechanizmusban a jó és a rossz megítélése egy társadalmi folyamat eredménye, az adott társadalmi-hatalmi-gazdasági állapotok lenyomata, és nem egy általános érvényű igazság. Vagyis a jogszabályok által meghatározott igazság eltérhet a társadalmilag igazságosnak tartottól (Blacksell et al. 1986; Blomley 1994; Butler 2009). Ennek következtében a környezet- és társadalompolitika által meghatározott általános szabályok a környezeti periférián (Kovács 2004) gyakran másképpen értelmezhetők, hiszen ott kialakulhat a sajátos környezethez illeszkedő igazságosságszemlélet, az , általánosan" elfogadott fogalomrendszer lokális (áDértelmezése. Kutatások megállapították (Blomley 1994; Blacksell et al. 1986), hogy a jogi környezet és a térbeli egyenlőtlenségek összefüggésben vannak. Ráadásul a jogi környezet is részt vesz a tér termelési folyamatában, vagyis a jogszabályok, a jogalkotás- és a joggyakorlat folyamata aktívan alakítja a környezetünket, a helyeket, tereket (Lefebvre 1991; McAuslan 1980). Ezért fontos a kutatásokban tisztázni, hogy mi az, ami szükségszerűen vagy elvartan (is) igazságosnak minősíthető, illetve mi ennek az elérési útja, hogyan lehet alkalmazni (Heffron-McCauley 20189. Az azonban, hogy mi is valójában az igazságosság, az ókor óta kutatott és vitatott kérdés. Az igazságosság fogalmának többszempontú értelmezése hozzásegítheti a környezetiigazságosság-kutatásokat ahhoz, hogy kritikusan, más és más megközelítésekből is feltárják az adott témát. Az igazságosság fogalma bármely megközelítésben normatívnak, kontextusfüggőnek tekinthető. A környezeti igazságosság szempontjából az igazságosságfogalmakat három témakör köré csoportosíthatjuk. Az egyik, amely leginkább a földrajztudományban használatos, az egyes igazságtalanságot előidéző tényezők térbeliségét, az eloszlást és elosztást (distribution) vizsgálja. Ennek értelmében feltételezzük, hogy azok a folyamatok vagy tényezők, amelyek az igazságtalan helyzetet termelik vagy okozzák, bizonyos térbeli mintázatot, egy jól észrevehető állapotot hoznak létre. Az elosztást ezen elképzelés alapján ténylegesen akkor tekinthetjük igazságosnak, ha a javak allokációja mindenki számára méltányos, és egy közös döntésen alapuló, racionális társadalmi szerződés eredménye (Rawls 1971. A méltányosság mérhető, egyrészt az egyenlőség (ugyanaz a jólét, erőforrások és lehetőségek), másrészt a fontosság (mindenki
