Oldal 237 [237]
OCR
KÖRNYEZETI IGAZSÄGOSSÄG 235 150 m’-en szennyezve el a talajt (Newton 2009). Az ällam úgy határozott, hogy a kármentesítési eljárás során felszedett talajt a Warren megyei Shocco község közelében helyezik el. Azonban az eljárás nem felelt meg a szabványoknak, hiszen a kijelölt hulladéklerakónak nem volt vízzáró rétege, ráadásul az eltemetés sem a megfelelő mélységben történt. A többségében afroamerikaiak és színesbőrűek által lakott, gazdaságilag elmaradottabb, az ivóvizet főként felszín alatti vízből nyerő, kis politikai befolyással bíró Warren megye, illetve Shocco község lakói a források hiánya, illetve a megfelelő szakmai tudás híján keveset tehettek az ügy ellen, így hát saját testükkel próbálták megakadályozni a döntés végrehajtását. Ennek eredményeként több mint 500 tüntetőt letartóztattak, s bár a szennyezett földet végül elásták, a történelemben először fogott össze és állt ki az egyenlő környezethez való jogért egy szegény afroamerikai közösség (Newton 2009). Az eset rámutatott arra is, hogy a környezetterhelés nem érint mindenkit egyaránt, gyakran a szegényebbek, alacsonyabb státuszúak, kisebbségiek jobban ki vannak szolgáltatva a veszélyes és mérgező hulladékok jelentette kockázatnak, az elégtelen munkakörülményeknek, a szennyezett levegőnek és egyéb környezeti sérelmeknek, mint a gazdagabbak vagy éppen a nem kisebbségiek (Wiles 1985). Az egyre növekvő ellenállás következtében 1994. február 11-én az Egyesült Államokban beiktatták a környezeti igazságosságról szóló rendelkezést, mely elrendeli, hogy minden szövetségi fejlesztési és környezeti ügynökség építse bele politikájába a környezeti igazságosság eszméjét. Továbbá hogy törekedjen annak megvalósítására nemcsak a politikában, de az akciótervekben és a programokban is. Az elmúlt három évtized kutatásai nyomán a kisebbségi fókuszról és az eloszlás vizsgálatáról egyre inkább az igazságtalanságok térbeli kialakulására, termelődésére, elosztására helyeződött a hangsúly. A kutatásokban nemcsak a tér és a lokalitás válik hangsúlyosabbá, de mögöttes — globális vagy lokális — összefüggések feltárására is sor kerül. Így az igazságtalan események bemutatása mellett a probléma vezérlőinek és azok következményeinek megértése is megtörténik. Walker (2012) szerint ehhez három tényezőt kell egy időben vizsgálni. Egyrészt az igazságosság fogalmát, másrészt az általunk igazságtalanságnak tekintett folyamat, esemény, helyzet bizonyítékait, harmadrészt a folyamato(ka) t, mely(ek) a kialakult helyzethez vezetett/vezettek (1. ábra). IGAZSÁG ees = BIZ ONY ITEK „Ahogy a dolgoknak „Ahogy a dolgok lenni kéne" anak” cam SES Normativ Tr ER Magyarázó FOLYAMAT -. Milyenek, miért olyanok a dolgok?" 1. ábra. A környezeti igazságosság vizsgálatának elemei. Forrás: saját szerkesztés Walker (2012) alapján
