Oldal 237 [237]
KÖRNYEZETI IGAZSÄGOSSÄG 235
150 m’-en szennyezve el a talajt (Newton 2009). Az ällam úgy határozott, hogy
a kármentesítési eljárás során felszedett talajt a Warren megyei Shocco község
közelében helyezik el. Azonban az eljárás nem felelt meg a szabványoknak,
hiszen a kijelölt hulladéklerakónak nem volt vízzáró rétege, ráadásul az elteme¬
tés sem a megfelelő mélységben történt. A többségében afroamerikaiak és szí¬
nesbőrűek által lakott, gazdaságilag elmaradottabb, az ivóvizet főként felszín
alatti vízből nyerő, kis politikai befolyással bíró Warren megye, illetve Shocco
község lakói a források hiánya, illetve a megfelelő szakmai tudás híján keveset
tehettek az ügy ellen, így hát saját testükkel próbálták megakadályozni a döntés
végrehajtását. Ennek eredményeként több mint 500 tüntetőt letartóztattak, s bár
a szennyezett földet végül elásták, a történelemben először fogott össze és állt
ki az egyenlő környezethez való jogért egy szegény afroamerikai közösség (New¬
ton 2009). Az eset rámutatott arra is, hogy a környezetterhelés nem érint min¬
denkit egyaránt, gyakran a szegényebbek, alacsonyabb státuszúak, kisebbségiek
jobban ki vannak szolgáltatva a veszélyes és mérgező hulladékok jelentette
kockázatnak, az elégtelen munkakörülményeknek, a szennyezett levegőnek és
egyéb környezeti sérelmeknek, mint a gazdagabbak vagy éppen a nem kisebb¬
ségiek (Wiles 1985). Az egyre növekvő ellenállás következtében 1994. február
11-én az Egyesült Államokban beiktatták a környezeti igazságosságról szóló
rendelkezést, mely elrendeli, hogy minden szövetségi fejlesztési és környezeti
ügynökség építse bele politikájába a környezeti igazságosság eszméjét. Továbbá
hogy törekedjen annak megvalósítására nemcsak a politikában, de az akcióter¬
vekben és a programokban is.
Az elmúlt három évtized kutatásai nyomán a kisebbségi fókuszról és az el¬
oszlás vizsgálatáról egyre inkább az igazságtalanságok térbeli kialakulására,
termelődésére, elosztására helyeződött a hangsúly. A kutatásokban nemcsak a
tér és a lokalitás válik hangsúlyosabbá, de mögöttes — globális vagy lokális —
összefüggések feltárására is sor kerül. Így az igazságtalan események bemutatása
mellett a probléma vezérlőinek és azok következményeinek megértése is meg¬
történik. Walker (2012) szerint ehhez három tényezőt kell egy időben vizsgálni.
Egyrészt az igazságosság fogalmát, másrészt az általunk igazságtalanságnak
tekintett folyamat, esemény, helyzet bizonyítékait, harmadrészt a folyamato(ka)
t, mely(ek) a kialakult helyzethez vezetett/vezettek (1. ábra).
IGAZSÁG ees = BIZ ONY ITEK
„Ahogy a dolgoknak „Ahogy a dolgok
lenni kéne" anak”
cam SES Normativ Tr ER
Magyarázó
FOLYAMAT
-. Milyenek, miért
olyanok a dolgok?"
1. ábra. A környezeti igazságosság vizsgálatának elemei.
Forrás: saját szerkesztés Walker (2012) alapján