Oldal 235 [235]
KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG
Nagy Gyula
Bevezetés
A fejezet célja, hogy felvázolja a környezeti igazságosság (environmental justice)
fogalmát, mely kifejezés többet takar, mint amit a szóösszetétel sugall. A környe¬
Zeti igazságosság interdiszciplináris megközelítéssel és a természet-, társadalom-,
jog-, valamint műszaki tudományok megközelítéseit és módszertani eszköztárát
felhasználva egy olyan elméleti keretrendszert alkot, mely különböző tudomány¬
területek irányából eltérő megközelítését adja egy adott kérdéskörnek. Leírhat¬
nánk úgy is, mint egy elméleti kaleidoszkópot, melybe tekintve a komplex ter¬
mészeti-társadalmi problémákat, folyamatokat tetszés szerint más és más
szemszögből láttatja.
Emellett a környezeti igazságosság kérdése létrejöttétől kezdve egy társadalmi
mozgalom is, amely a környezeti előnyök és terhek eloszlására, valamint az ezek
elosztását meghatározó társadalmi-politikai folyamatokra összpontosít. A környe¬
zeti igazságossághoz kapcsolódó aktivizmus középpontjában a méltányosság és
az egyenlőség fogalmak állnak. A környezeti igazságosságért való küzdelem olyan
területeken mérvadó, ahol bizonyos közösségek többet viselnek a negatív hatá¬
sokból, mint ami méltányos lenne az adott helyzetben a természetben bekövetkező
katasztrofális események vagy az ezt követő, a környezeti és természeti erőforrá¬
sokkal kapcsolatos döntéshozatal eredményeként. Mindez társadalmi és térbeli
egyenlőtlenséget generál. A környezeti igazságosság keretrendszerében végzett
kutatások általában a helyi közösségek, szervezetek, döntéshozók közötti viszony¬
rendszer vizsgálata mellett az ezen aktorok és szereplők elképzeléseit is vizsgálja
arról, hogy az adott helyzetben mi az, amit igazságosnak és elfogadhatónak tar¬
tanak. Vizsgálja a katasztrofális események előzményeit, jelenlegi és jövőbeli
következményeinek feltárását, s végzi mindezt a térbeli nézőpontok integrálásával.
Ezek a kutatások áttekintést nyújtanak arról, hogy a különböző földrajzi lép¬
tékeken átívelő társadalmi-környezeti hálózatok mind helyi, mind transzlokális
szinten hogyan alakítják környezetünket és társadalmunkat, hogyan definiálják
újra a természet-társadalom, illetve társadalom-társadalom viszonyrendszereket.
A környezetben fellépő igazságtalanságok direkt vagy indirekt módon befolyá¬
solják társadalmi-gazdasági cselekedeteinket vagy éppen politikai döntéseinket,
fenntartanak és felerősítenek olyan társadalmi-térbeli folyamatokat, mint például
a kizsákmányolás, szegregáció vagy a differenciáció. Hatására olyan térstruktú¬
rák alakulnak ki, melyek az egyes környezetben zajló tevékenységek előnyeiből
és hátrányaiból egyenlőtlen mértékben részesülnek, mindez pedig új térkategó¬