Oldal 225 [225]
OCR
AZ ÉLELMEZÉS MINT GLOBÁLIS KIHÍVÁS 223 szisztémákon belüli kölcsönhatások vizsgálatával foglalkozó tudományt takarja, amely nem integrált olyan társadalmi és kulturális szempontokat, mint a foglalkoztatás vagy az élelmezésbiztonság (lásd peldäul Wezel et al. 2009). Az 1980-as-90-es &vekben több gazdaszervezet, kutatö és az agroökolögiät népszerűsítő civil szervezet közösen lépett fel a neoliberalizmus ellen, és kezdte ötvözni az agroökológiát a kereskedelmi és mezőgazdasági szakpolitikákat alakítani kívánó országos és globális szintű politikai kampányokkal (Carlile— Garnett 2021. Magyarországon a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Föld Barátai nemzetközi szervezet magyarországi tagszervezete (Magyar Természetvédők Szövetsége és Föld Barátai Európa, 2015) és a Védegylet (F. Tóth — Réthy 2020) képviseli az agroökológia mozgalmi oldalát, mindkét szervezet számára azonban kihívást jelent a helyi közösségekre épülő, társadalmilag igazságos, rendszerszintű átalakulást lehetővé tevő társadalmi bázis kiépítése: , Senki sem érti alz agroökológial kifejezést Gödöllőn túl, és lott is] csak a valódi tudományos értelmezésében használják. A mozgalmakkal és a gyakorlatok együttesével járó összetett megértés, amelyet a Föld Barátai vagy a La Via Campesina Nyeleni nyilatkozata támogatott, nem jutott be a magyarországi közbeszédbe" (a hazai zöld mozgalom egyik k&pviselöje, idezi Baläzs-Balogh-Rethy 2021: 257-258). Mivel az élelmiszer-rendszer átalakítását narratíva szintjén célként kijelölő szakpolitikában megjelenik az agroökológia, mint támogatásra érdemes gyakorlat, ezért elindult egy keretezési verseny a fogalom meghatározásáért a társadalmi mozgalmak és az ipari mezőgazdaság szereplői körében (lásd Balázs-Balogh-— Réthy 2021. A tömegtermelésben érdekelt, globális növényvédőszer-gyártó és -kereskedő cégek az agroökológia rendszerkonform értelmezéséért küzdenek. Ez az értelmezés a hazai szakpolitikában is támogatásra talált: , . ..az uralkodó poziciö nem az agroökolögia [rendszerkritikus meghatärozäsal, hanem a preciziös mezőgazdaság és az öntözés fejlesztése. Ezek most a Kamara zászlóshajói, amelyek elősegítik a hatékonyságot és a versenyképességet. A terméscsökkenéstől való félelem a legerősebb motiváció a gazdálkodói közösségekben. Ezért túlzott mértékben használják a peszticideket, hogy elkerüljék a hozam csökkenését" (Baläzs-Balogh-Rethy 2021: 260). Míg az agroökológia rendszerkonform értelmezésében érdekelt szereplők (az ipari mezőgazdaság képviselői) jelentős erőforrásokkal rendelkeznek érdekeik érvényesítésében és élvezik a szakpolitikai döntéshozók támogatását, addig az agroökológia rendszerkritikus értelmezéséért küzdő civil szervezetek, kisléptékű gazdálkodók és kutatók egy csoportja erőforrás hiányában képtelen a társadalmi bázis kiépítésére, a hatékony érdekérvényesítésre. Az agroökológia gazdálkodási gyakorlata a biogazdálkodás, a permakultúra, az agrárerdészet vagy a biodinamikus és regeneratív gazdálkodás területén érvényesül (Balázs-Balogh-Réthy 2021. Ezek közül a permakultúrát, mint a Magyarországon is egyre népszerűbbé váló rendszerkritikus mozgalmat, mutatjuk be a következőkben.
