Page 225 [225]
AZ ÉLELMEZÉS MINT GLOBÁLIS KIHÍVÁS 223
szisztémákon belüli kölcsönhatások vizsgálatával foglalkozó tudományt takarja,
amely nem integrált olyan társadalmi és kulturális szempontokat, mint a foglal¬
koztatás vagy az élelmezésbiztonság (lásd peldäul Wezel et al. 2009).
Az 1980-as-90-es &vekben több gazdaszervezet, kutatö és az agroökolögiät
népszerűsítő civil szervezet közösen lépett fel a neoliberalizmus ellen, és kezdte
ötvözni az agroökológiát a kereskedelmi és mezőgazdasági szakpolitikákat
alakítani kívánó országos és globális szintű politikai kampányokkal (Carlile—
Garnett 2021. Magyarországon a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Föld
Barátai nemzetközi szervezet magyarországi tagszervezete (Magyar Természet¬
védők Szövetsége és Föld Barátai Európa, 2015) és a Védegylet (F. Tóth — Réthy
2020) képviseli az agroökológia mozgalmi oldalát, mindkét szervezet számára
azonban kihívást jelent a helyi közösségekre épülő, társadalmilag igazságos,
rendszerszintű átalakulást lehetővé tevő társadalmi bázis kiépítése: , Senki sem
érti alz agroökológial kifejezést Gödöllőn túl, és lott is] csak a valódi tudományos
értelmezésében használják. A mozgalmakkal és a gyakorlatok együttesével járó
összetett megértés, amelyet a Föld Barátai vagy a La Via Campesina Nyeleni
nyilatkozata támogatott, nem jutott be a magyarországi közbeszédbe" (a hazai
zöld mozgalom egyik k&pviselöje, idezi Baläzs-Balogh-Rethy 2021: 257-258).
Mivel az élelmiszer-rendszer átalakítását narratíva szintjén célként kijelölő
szakpolitikában megjelenik az agroökológia, mint támogatásra érdemes gyakor¬
lat, ezért elindult egy keretezési verseny a fogalom meghatározásáért a társadalmi
mozgalmak és az ipari mezőgazdaság szereplői körében (lásd Balázs-Balogh-—
Réthy 2021. A tömegtermelésben érdekelt, globális növényvédőszer-gyártó és
-kereskedő cégek az agroökológia rendszerkonform értelmezéséért küzdenek.
Ez az értelmezés a hazai szakpolitikában is támogatásra talált: , . ..az uralkodó
poziciö nem az agroökolögia [rendszerkritikus meghatärozäsal, hanem a preciziös
mezőgazdaság és az öntözés fejlesztése. Ezek most a Kamara zászlóshajói, ame¬
lyek elősegítik a hatékonyságot és a versenyképességet. A terméscsökkenéstől
való félelem a legerősebb motiváció a gazdálkodói közösségekben. Ezért túlzott
mértékben használják a peszticideket, hogy elkerüljék a hozam csökkenését"
(Baläzs-Balogh-Rethy 2021: 260). Míg az agroökológia rendszerkonform értel¬
mezésében érdekelt szereplők (az ipari mezőgazdaság képviselői) jelentős erő¬
forrásokkal rendelkeznek érdekeik érvényesítésében és élvezik a szakpolitikai
döntéshozók támogatását, addig az agroökológia rendszerkritikus értelmezésé¬
ért küzdő civil szervezetek, kisléptékű gazdálkodók és kutatók egy csoportja
erőforrás hiányában képtelen a társadalmi bázis kiépítésére, a hatékony érde¬
kérvényesítésre.
Az agroökológia gazdálkodási gyakorlata a biogazdálkodás, a permakultúra,
az agrárerdészet vagy a biodinamikus és regeneratív gazdálkodás területén ér¬
vényesül (Balázs-Balogh-Réthy 2021. Ezek közül a permakultúrát, mint a Ma¬
gyarországon is egyre népszerűbbé váló rendszerkritikus mozgalmat, mutatjuk
be a következőkben.