Page 223 [223]
OCR
AZ ÉLELMEZÉS MINT GLOBÁLIS KIHÍVÁS 221 tarthatóbb irányba, de a rendszerszintű problémákat érintetlenül hagyja, és ami fontosabb, gyakran nem is problematizálja. Az alábbiakban kifejtett rendszerszemléletű alternatívák áttekintésével olyan létező koncepciókat és gyakorlatokat ajánlunk az olvasók figyelmébe, melyek akár önállóan, akár egymással öszszekapcsolódva olyan alapproblémák megoldásában nyújtanak segítséget, mint az élelem feletti kontroll kérdése, az ember és természet viszonyrendszerének rendezése, vagy a kimondottan agrártechnikai kérdések összekapcsolása az azokkal összefüggésben létező társadalmi viszonyokkal. Rendszerszemléletű alternatívák az élelmezésben A "6060-as, "70-es évek globális kihívásaira válaszul több zöldmozgalmi irányzat is kialakult. Ezek közül a bioregionalizmust, az agroökológiát és a permakultúrát emeljük ki. Míg a bioregionalizmus a térbeli szerveződésre helyezi a hangsúlyt, addig a permakultúra és az agroökológia az élelmezés rendszerszintű átalakításához keres eszközöket. Az élelem-önrendelkezés "90-es években megjelenő keretrendszerében az agroökológia és a permakultúra egyaránt értelmezhető. Elelem-önrendelkezés Az élelem-önrendelkezés egy olyan politikai keret, ami a globalizált élelmiszer-rendszerek által teremtett rendszerszintű kihívásokra mutat rá, és keresi az ellenállás és az élelmezés rendszerszintű átalakításának lehetőségeit (Patel 2007; McMichael 2008). Az élelem-önrendelkezés mozgalma fellép a zöld forradalom és az ipari mezőgazdasági gyakorlatok, a neoliberális szabadkereskedelmi politika (különösen a mezőgazdasági többlet exportdömpingje a külpiacokra), valamint az élelmiszer- és mezőgazdasági kereskedelem antidemokratikus irányítása (különösen a WTO szervezeti felépítése és szabályai) ellen (Carlile et al. 2021. A fogalom az 1990-es évek kezdete óta a vidéki társadalmi mozgalmak szereplői között zajló párbeszéd eredményeként jött létre, az 1993-ban alapított La Via Campesina mutatta be a FAO élelmiszer-csúcstalálkozóján 1996-ban. A nyolcvanegy ország közel kétszáz szervezetét tömörítő La Via Campesina egy országos, regionális és kontinentális szervezeti egységekből álló nemzetközi társadalmi mozgalom, amely a családi gazdálkodók, parasztok, őslakosok, föld nélküli parasztok, mezőgazdasági munkások, vidéki nők és fiatalok, hozzávetőleg világszerte 200 millió család érdekeit képviseli (Martinez-Torres-Rosset 2014). A FAO 1996-os és 2002-es Élelmezésügyi Világtalálkozóival párhuzamosan futó Civil Fórumok fontos terepei voltak az élelem-önrendelkezés mozgalom megerősödésének. Az élelem-önrendelkezés egy olyan egységesen elfogadott fogalom volt, amellyel a fórumon részt vevő civilszervezetek közösen tudták bírálni a FAO élelmiszerbiztonsági narratíváját (Carlile et al. 2021.
